A legenda szerint Rózsa Sándor alagúton szökött ki a szegedi várból. A Móra Ferenc Múzeum régészei ma is gyakran belefutnak a kérdésbe: na, de mi a helyzet a szegedi alagutak visszatérő kérdésével, amik a várból biztosítottak menekülőutat? A város területén zajló munkálatok során a munkagépek gyakran akadnak téglából készült, boltozott építményekbe, ezek alagutaknak tűnhetnek a laikus számára.
A vár és a múzeum közti feltárás során is találtak ilyen rejtélyes építményeket, amikor a vár régi falait kutatták, tudtuk meg Löffler Zsuzsannától és Molnár Csillától, a Móra Ferenc Múzeum régészeitől.
Némelyikbe, ahogy fotó is bizonyítja, egy ember is befér – de ezek nem menekülő útvonalak voltak, hanem Szeged első csatornarendszerének részei.
A legelső szegedi csatorna a vár területén épült a 18. század második felében, de a városban csak 1848 után kezdődött meg a csatornázás, kezdetben a felszíni vizek levezetésére. A feltöltés előtti kis tavacskák, csöpörkék eltüntetése volt az építők célja, emiatt a csatornák a Tisza felé lejtettek.
Egységes csatornahálózat csak a Nagyárvíz után épült ki a városban, Lechner Lajos irányításával:
a „Lechner-csatornák” némelyikében egy felnőtt ember is tudott volna sétálni, a kisebbek méteres átmérőjűek – mesélték a Móra Ferenc Múzeum régészei.
Rózsa Sándor már csak azért sem tudott volna ezeken keresztül kiszökni a várból, mert mind a Tiszába torkolltak – de nem vezettek át a folyó alatt, hiszen azt a mai technikával sem lenne egyszerű kivitelezni.
Vannak várak, ahol építettek menekülő alagutakat, a szegedi nem tartozott ezek közé.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Ez marad a sóházból a szegedi Felső Tisza-parton
A Felső Tisza-parton zajló munkálatokkal várhatóan 2021 októberében végeznek majd.
A délmagyar.hu korábban megírta: a kormányhivatal megerősítette információinkat, miszerint nem lebontják, hanem átépítik a szegedi sóházat a Felső Tisza-parton. A védett épület 1883–1886 között épült sóraktárnak, a munkálatokat aggodalommal fogadták helytörténettel foglalkozó szegedi internetes oldalakon – írja a délmagyar.hu.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A kormánypártok kommunikációs igazgatója nem köntörfalazott, amikor Magyar Péterről kérdezte a 444.
A látogatók tanúi lehetnek az egykori kommunista rendszer végtelen kicsinyességének.
A rendszerváltoztatásról nem lehet úgy beszélni, hogy őt ne említsük meg – fogalmazott Schmidt Mária.
Tovább emelkednek a parkolási díjak Budapesten, közben megszűnnek a parkolóautomaták.
A baloldali és néppárti paktum a változatlanságot szolgálja, szemben az európai választók változás iránti akaratával – fogalmazott lapunknak Dömötör Csaba.
A küldetés részleteiről további információkat a küldetés végrehajtását követően tesznek közzé.
Tanácsadóját, Keith Kelloggot kérte fel a posztra.
Karácsony Gergely főpolgármesternek továbbra sincsenek helyettesei, Magyar Péter mamelukjai pedig azt sem tudják, hol vannak, ezért inkább hozzá sem szólnak a közgyűlési vitákhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság, Nagy Tímea, Kovács Kokó István, Vaskuti István és Kemény Dénes közösen az Alkotmánybírósághoz fordult.
Azok után, hogy Rosta Zoltán lett Matkovich Ilona egyik tanácsnoka, gyakran szavaz együtt a baloldali polgármesterrel a Mi Hazánk képviselője.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
