A Szeged melletti Tápén béreseket fogadtak meg szilveszter estéjén, majd kitolókását ettek, másutt kerek kalács sült, az új év első napján pedig disznót ettek. A zajkeltés még dudaszó volt, nem petárda, és a lányoknak egy szita is megmutathatta, merről jön majd a kérő: szilveszteri, újévi szokásokból válogatott a Délmagyar.hu Szeged térségéből, azaz a Dél-Alföldről.
Tűzijáték, petárdadurrogás, hajnalig tartó bulik: így köszöntik a legtöbb helyen a mai időkben az új évet, már amikor nincs járvány. A régi idők szilvesztereiről Bálint Sándor A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete című könyvében találtunk érdekes adalékokat. Innen tudjuk például, hogy a zajkeltés a mi vidékünkön sem maradt el: az alsótanyai nős férfiak dudálással jártak újévet köszönteni. Rókuson jegyezték fel, hogy szita forgása is megmutatta, merről várják a lányok a kérőt, gombócfőzéssel a nevét próbálták kideríteni.
Az ólomöntés még a múlt század közepén is tartotta magát itt-ott, a lányok szilveszter éjszakáján a kakaskukorékolás irányából is következtettek a kérőre.
Az óév utolsó napján Tápén kitolókása, keményre főzött köleskása került az asztalra. Alsótanyán kerek tepsiben kerek kalácsot sütöttek, hogy kerek legyen az esztendő is, Földeákon azért sütöttek kenyeret, hogy egész kenyérrel forduljanak az új évbe. Az új esztendő első napján Tápén szemeset: rizskását, kölest, kukoricát ettek, hogy sok aranyuk, ezüstjük legyen.
Húsból disznó kerülhetett az asztalra az év első napján, lehetőleg az orra is, hogy kitúrja a szerencsét. A sok bankót káposztával, szármával, rétessel, bélessel is próbálták „bevonzani”.
Tápén a szilveszter estéjén tartott év végi hálaadó istentiszteletet bérösök vecsörnyéjének nevezték: a templom előtt gyülekeztek azok a béresek, akik az új évre új gazdát kerestek.
Itt azért kellett az éjfélt megvárni a lefekvéssel, hogy talpon menjenek át az emberek az új évbe.
Szeged melletti Algyőn szilveszter éjjelén megfogdosták az ólban a malacok fülét, hogy az új esztendőben szerencsések legyenek. Balástyán sem úszta meg a jószág az éjszakai keltést, de jobban jártak, mint az algyői disznók, mert a karácsonyi takarmányt etették meg velük. Ha már állat: a csanádapácaiak úgy tartották, szerencsés lesz az új évben, aki szilveszter napján legyet fog.
A szegedi tájon is általánossá vált hiedelem, hogy amit újév napján cselekszünk, ami ér minket, az vár ránk egész évben.
Tápén a fekvőbetegnek is fel kellett kelnie, és tartózkodtak a veszekedéstől. Sokfelé hitték, hogy újév napján kerülni kell a pénzkiadást, nem szabad sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni. A kiszomboriak olyan vízben mosakodtak reggel, amibe aprópénzt szórtak, ilyenben fürdették a kisgyerekeket is. Deszken az ment vízért, aki a leghamarabb kelt fel, és amikor megkérdezték tőle, mit hozott, azt válaszolta: erőt, egészséget, áldást, békességöt, szöröncsét! Ószentivánon a kapun öntöttek be két vödör vizet, hogy így ömöljön be a pénz is a házba.
A cikk teljes tartalma ide kattintva olvasható.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A kormánypártok kommunikációs igazgatója nem köntörfalazott, amikor Magyar Péterről kérdezte a 444.
A látogatók tanúi lehetnek az egykori kommunista rendszer végtelen kicsinyességének.
A rendszerváltoztatásról nem lehet úgy beszélni, hogy őt ne említsük meg – fogalmazott Schmidt Mária.
Tovább emelkednek a parkolási díjak Budapesten, közben megszűnnek a parkolóautomaták.
A baloldali és néppárti paktum a változatlanságot szolgálja, szemben az európai választók változás iránti akaratával – fogalmazott lapunknak Dömötör Csaba.
A küldetés részleteiről további információkat a küldetés végrehajtását követően tesznek közzé.
Tanácsadóját, Keith Kelloggot kérte fel a posztra.
Karácsony Gergely főpolgármesternek továbbra sincsenek helyettesei, Magyar Péter mamelukjai pedig azt sem tudják, hol vannak, ezért inkább hozzá sem szólnak a közgyűlési vitákhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság, Nagy Tímea, Kovács Kokó István, Vaskuti István és Kemény Dénes közösen az Alkotmánybírósághoz fordult.
Azok után, hogy Rosta Zoltán lett Matkovich Ilona egyik tanácsnoka, gyakran szavaz együtt a baloldali polgármesterrel a Mi Hazánk képviselője.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
