Dudálva jártak újévet köszönteni a Szeged melletti Alsótanyán

A Szeged melletti Tápén béreseket fogadtak meg szilveszter estéjén, majd kitolókását ettek, másutt kerek kalács sült, az új év első napján pedig disznót ettek. A zajkeltés még dudaszó volt, nem petárda, és a lányoknak egy szita is megmutathatta, merről jön majd a kérő: szilveszteri, újévi szokásokból válogatott a Délmagyar.hu Szeged térségéből, azaz a Dél-Alföldről.

Tűzijáték, petárdadurrogás, hajnalig tartó bulik: így kö­­szöntik a legtöbb helyen a mai időkben az új évet, már amikor nincs járvány. A régi idők szilvesztereiről Bálint Sándor A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete című könyvében találtunk érdekes adalékokat. Innen tudjuk például, hogy a zajkeltés a mi vidékünkön sem maradt el: az alsótanyai nős férfiak dudálással jártak újévet köszönteni. Rókuson jegyezték fel, hogy szita forgása is megmutatta, merről várják a lányok a kérőt, gombócfőzéssel a nevét próbálták kideríteni.

Az ólomöntés még a múlt század közepén is tartotta magát itt-ott, a lányok szilveszter éjszakáján a kakaskukorékolás irányából is következtettek a kérőre.

Kerek kalács

Az óév utolsó napján Tápén kitolókása, keményre főzött köleskása került az asztalra. Alsótanyán kerek tepsiben kerek kalácsot sütöttek, hogy kerek legyen az esztendő is, Földeákon azért sütöttek ke­­nyeret, hogy egész kenyérrel forduljanak az új évbe. Az új esztendő első napján Tápén szemeset: rizskását, kölest, kukoricát ettek, hogy sok aranyuk, ezüstjük legyen.

Fotó: DÉLMAGYAR.HU/SZAKONY ATTILA

Húsból disznó kerülhetett az asztalra az év első napján, lehetőleg az orra is, hogy kitúrja a szerencsét. A sok bankót káposztával, szármával, rétessel, bélessel is próbálták „bevonzani”.

Megfogták a malac fülét

Tápén a szilveszter estéjén tartott év végi hálaadó istentiszteletet bérösök vecsörnyéjének nevezték: a templom előtt gyülekeztek azok a béresek, akik az új évre új gazdát kerestek.

Itt azért kellett az éjfélt megvárni a lefekvéssel, hogy talpon menjenek át az emberek az új évbe.

Szeged melletti Algyőn szilveszter éjjelén megfogdosták az ólban a malacok fülét, hogy az új esztendőben szerencsések legyenek. Balástyán sem úszta meg a jószág az éjszakai keltést, de jobban jártak, mint az algyői disznók, mert a karácsonyi ta­karmányt etették meg velük. Ha már állat: a csanádapácaiak úgy tartották, szerencsés lesz az új évben, aki szilveszter napján legyet fog.

Nem szabad veszekedni

A szegedi tájon is általánossá vált hiedelem, hogy amit újév napján cselekszünk, ami ér minket, az vár ránk egész év­­ben.

Tápén a fekvőbetegnek is fel kellett kelnie, és tartózkodtak a veszekedéstől. Sokfelé hitték, hogy újév napján kerülni kell a pénzkiadást, nem szabad sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni. A kiszomboriak olyan vízben mosakodtak reggel, amibe aprópénzt szórtak, ilyenben fürdették a kisgyerekeket is. Deszken az ment vízért, aki a leghamarabb kelt fel, és amikor megkérdezték tőle, mit hozott, azt válaszolta: erőt, egészséget, áldást, békességöt, szöröncsét! Ószentivánon a kapun öntöttek be két vödör vizet, hogy így ömöljön be a pénz is a házba.

A cikk teljes tartalma ide kattintva olvasható.