Negyven éve kutatja az etnográfus a Jászság táncéletét

A Jászság táncéletét gazdag fényképgyűjteménnyel bemutató kötetről a szerzővel beszélgettett a szoljon.hu munkatársa.

– Évtizedek óta foglalkozik a Jászság táncéletével. Mi adta az ötletet a téma alapos tanulmányozásához?

– Már negyven éve kutatom a Jászság szórakozási kultúráját. Első írásom a témában 1984-ben jelent meg a Forrás című folyóiratban, majd több résztanulmányt készítettem az elmúlt évtizedekben. A Csoóri Sándor Alap biztosított lehetőséget arra, hogy szülőföldem táncéletének története idén könyv formájában is megjelenhetett.

A kutatáshoz a tánchoz való személyes kötődésem adta az ötletet.

– Édesapám és édesanyám is nagyon jó táncos volt, tőlük örököltem a tánc iránti rajongásomat. A hatvanas évek végén Bagyari Ildikó tánctanárnő szervezett be az akkor alakuló Lehel Társastánc Klubba. Néhány évvel később pedig a Papp Imre által alapított Jászsági Népi Együtteshez csatlakoztam.

– Két évig párhuzamosan táncoltam mindkét csoportban, majd választanom kellett, mert a két műfajt nem művelhettem egyszerre. Végül a néptáncot választottam. Bekapcsolódtam az oktatómunkába is, táncos kollégáimmal több száz gyermekkel szerettettük meg a néptáncot és a hagyományőrzést.

Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus, a Jász Múzeum igazgatója legújabb könyvében a Jászság táncéletének háromszáz évét mutatja be. A kötetből az is kiderül, hogy a tanyavilágban pendzsomnak hívták a kötetlen, spontán táncalkalmakat
Fotó: Gémesi Balázs / szoljon.hu

– Mintegy háromszáz évet dolgozott fel, a térség paraszti és polgári táncalkalmait egyaránt bemutatja. Megismerhetjük a különböző korok báljainak szervezési feladatait, népszerű helyszíneit, a táncrendet, az öltözetet és a tánccsoportokat is. Évszázadok során hogyan változott a jászok szórakozási kultúrája?

– A tánc mindig is fontos szerepet töltött be a jász ember életében. A 18–19. században a városi és falusi fiatalság egyik legkedveltebb szórakozási formája volt. A huszadik század közepéig a táncos mulatságokat főként a falu szélén álló csárdákban és a települések kocsmáiban tartották.

Ezekről a mulatozásokról érdekes adatokat találtam a korabeli verekedési, tolvajlási és káromkodási periratokban.

– A tanyavilágban pendzsomnak hívták a kötetlen, spontán táncalkalmakat. A parasztság körében elterjedt volt a munkához, a családi ünnepekhez köthető mulatság. A tizenkilencedik század második felében lezajlott gazdasági, társadalmi átalakulás hatással volt a szórakozásra is. Polgári mintára fényes bálokat rendeztek, melynek két változata alakult ki a Jászságban. A szabad bált vendéglőben vagy kocsmában tartották, ezen bárki részt vehetett.

– A különböző társadalmi rétegek, egyletek vagy azonos mesterséget képviselők zártkörű bált szerveztek, mely szinte minden esetben jótékony célokat szolgált. Egymás összejöveteleit nem látogatták. A huszadik század elején az egyesületi bálok között kedvelt volt a Jász bál. Ezt a Budapesten működő Jászok Egyesülete szervezte. Társasági életünkben fontos szerepet játszottak a tánciskolák, melyek tanárai a társastánc mellett néptáncot is tanítottak.

– 1971-ben Papp Imre gimnáziumi tanár megalapította a Jászsági Népi Együttest (akkoriban még ez volt a neve). Ezzel a Jászság is bekapcsolódott az országosan újjászülető néptáncmozgalomba, s az ugyancsak akkortájt induló táncházmozgalomba. A tánccsoport táncházat is rendezett, melyet pendzsomnak nevezett el.

– Az 1960-as években berobbant a beatkorszak, mely jelentősen átalakította a társasági életet, a szórakozási szokásokat.

– Az új stílus térhódításával Jászberényben megszűntek a hagyományos tánciskolák. A fiatalok új szórakozási alkalma az Ötórai tea lett, melyet szintén szigorú szabályok betartásával rendeztek meg. Ezeken a táncesteken főként helyi zenekarok játszottak.

– Jászberény beatzenekarai közül különösen népszerű volt a Rivers, a Golden Star, a Holymans, a Lehel Mercuria, a Golden Drót és a Narancs Rock zenekar. Az Ötórai teát és az élő zenét a hetvenes évek közepén az új zenei stílus, a discó szorította ki.

– A táncművészet műfajai közül napjainkban melyek vannak leginkább jelen a Jászságban?

– A településeken működő művészeti csoportok számos lehetőséget kínálnak. A jászsági fiatalok körében különösen a néptánc és a modern tánc örvend nagy népszerűségnek.

Hagyományőrző néptáncközösségeinkben az idősebb és a fiatalabb korosztály is hasznos időtöltést talál.

– Táncalkalmaink szintén sokszínűek, hiszen a spontán szórakozási összejövetelek és a rendezett táncmulatságok egyaránt jelen vannak életünkben.

Illés Anita

Az eredeti cikket ide kattintva olvashatja el.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy több mint ezer kilométer kerékpárút épült hazánkban 2020-ban, főleg a vízpartokon: Teljessé vált a kerékpárút a Tisza-tó körül.