Sok az illegálisan fúrt kút, néha a földtulajdonosok sem tudnak róla

– Első lépésként a felszíni vízből történő öntözés jogszabályi alapjait teremtettük meg, vannak azonban területek, ahol ez a készlet nem, vagy nagy költség árán használható fel, ezért csak felszín alatti – fúrt kútból kinyert – vízből lehet öntözni – mondta Nagy István.

Az agrárminiszter szerint a szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, hogy a termelők jelentős része nem indítja meg az engedélyezési eljárást.

Öntözni pedig kell, de nem mindegy, milyen mély a kút.
Fotó: DÉLMAGYAR.HU/KARNOK CSABA

A januártól hatályos jogszabály alapján a tárca kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

MOL-fúrószárak

Eredmény az is, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egyszerűsített adatlapon is bejelenthető, ha a az öntözés kizárólag talajvízből történik. Az egyéb, mélyebb ku­­tak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

– Csak becsülni tudjuk, mennyi engedély nélküli kútból öntöznek az Alföldön, 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb természetesen a Homokhátságon található.

A probléma ismert Békéstől Szabolcs megyéig, ezt képviselőtársaimtól is tudom – mondta B. Nagy László. A

Csongrád-­Csanád megyei honatya az okokkal kapcsolatban egészen az 50-es évek téeszesítéséig nyúlik vissza, a 3-6 aranykoronás földeken nem tudtak ki­­alakulni a nagy gazdaságok, a megmaradó háztáji is rossz volt, nagyon kellett a víz. Megtudtuk, az első kutakat még a Mol leselejtezett fúrószáraiból készítették.

Rejtett kutak

– Alig van olyan önálló helyrajzi számú, gyümölcsöt termő föld, hogy ne tartozna hozzá kút, még ha ebből sok már használaton kívüli is, esetleg az örökös nem tudja, hogy a földjén van ilyen – mondta a képviselő, hozzátéve, e kutak nélkül nem indult volna el a virágzó zöldség- és gyümölcskultúra a Homokhátságon, ami települések kialakulásához, önállósodásához is nagyban hozzájárult.

B. Nagy László szerint az agrártárcánál jó és szakmai kezekben van a téma, mezőgazdasági a megközelítés, de a teljes regisztráció hosszú munka lesz. Valószínűleg a 2023 végi határidő után is marad még „rejtett kút”, köztük persze olyan, amiről nem is tud a földtulajdonos.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Nem veszélyezteti a környezetet és a vízkészletet a kútamnesztia

– Nem veszélyezteti a vízkészleteket a kútamnesztiaként emlegetett törvénymódosító javaslat, sőt az illegálisan fúrt, mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak szankciómentes bejelentésének lehetőségével pontosan arra törekszünk, hogy feltérképezzük azok valós számát és a felhasznált vízmennyiséget – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Nagy István agrárminiszter.