Sok az illegálisan fúrt kút, néha a földtulajdonosok sem tudnak róla

Az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb illegális kút a Homokhátságon található.

null

– Első lépésként a felszíni vízből történő öntözés jogszabályi alapjait teremtettük meg, vannak azonban területek, ahol ez a készlet nem, vagy nagy költség árán használható fel, ezért csak felszín alatti – fúrt kútból kinyert – vízből lehet öntözni – mondta Nagy István.

Az agrárminiszter szerint a szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, hogy a termelők jelentős része nem indítja meg az engedélyezési eljárást.

Öntözni pedig kell, de nem mindegy, milyen mély a kút.
Fotó: DÉLMAGYAR.HU/KARNOK CSABA

A januártól hatályos jogszabály alapján a tárca kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

MOL-fúrószárak

Eredmény az is, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egyszerűsített adatlapon is bejelenthető, ha a az öntözés kizárólag talajvízből történik. Az egyéb, mélyebb ku­­tak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

– Csak becsülni tudjuk, mennyi engedély nélküli kútból öntöznek az Alföldön, 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb természetesen a Homokhátságon található.

A probléma ismert Békéstől Szabolcs megyéig, ezt képviselőtársaimtól is tudom – mondta B. Nagy László. A

Csongrád-­Csanád megyei honatya az okokkal kapcsolatban egészen az 50-es évek téeszesítéséig nyúlik vissza, a 3-6 aranykoronás földeken nem tudtak ki­­alakulni a nagy gazdaságok, a megmaradó háztáji is rossz volt, nagyon kellett a víz. Megtudtuk, az első kutakat még a Mol leselejtezett fúrószáraiból készítették.

Rejtett kutak

– Alig van olyan önálló helyrajzi számú, gyümölcsöt termő föld, hogy ne tartozna hozzá kút, még ha ebből sok már használaton kívüli is, esetleg az örökös nem tudja, hogy a földjén van ilyen – mondta a képviselő, hozzátéve, e kutak nélkül nem indult volna el a virágzó zöldség- és gyümölcskultúra a Homokhátságon, ami települések kialakulásához, önállósodásához is nagyban hozzájárult.

B. Nagy László szerint az agrártárcánál jó és szakmai kezekben van a téma, mezőgazdasági a megközelítés, de a teljes regisztráció hosszú munka lesz. Valószínűleg a 2023 végi határidő után is marad még „rejtett kút”, köztük persze olyan, amiről nem is tud a földtulajdonos.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Nem veszélyezteti a környezetet és a vízkészletet a kútamnesztia

Nem veszélyezteti a vízkészleteket a kútamnesztiaként emlegetett törvénymódosító javaslat, sőt az illegálisan fúrt, mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak szankciómentes bejelentésének lehetőségével pontosan arra törekszünk, hogy feltérképezzük azok valós számát és a felhasznált vízmennyiséget – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Nagy István agrárminiszter.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.