„Valamennyi feladatomat élveztem” – Interjú Sipos Gyula vezérőrnaggyal

Négy évtizedes sikeres rendőrségi, belügyi szolgálat után nyugállományba vonult Sipos Gyula vezérőrnagy, az ország egyik legtapasztaltabb rend­őri vezetője. Pályafutását 1980-ban Dunaújvárosban kezdte, tíz év múlva a városi rendőrkapitányság vezetője lett. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot 1996-tól 2000-ig irányította Székesfehérváron – írja a Fejér megyei hírportál, a feol.hu.

– A 2020-as évben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, vezetői kategó­riá­ban az év rendőre miniszteri díjjal és Zala Megye Díszpolgára címmel ismerték el a munkáját.

– Összesen 70 hónapot szolgáltam Zalában, ez idő alatt a szervezet eredményei, a közbiztonság érezhető javulása, valamint az itt hasznosuló több mint 40 év tapasztalata hozta ezeket az elismeréseket. Így az üzenet rendkívül egyszerű, a mai magyar igazgatásban is lehet olyan eredménnyel dolgozni, amit a helyi társadalom respektál.

– Hogy emlékszik vissza a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon bűnügyi nyomozóként töltött „inaséveire”?

– Szerencsés időben érkeztem a városi kapitányságra. A rendőrség akkor közel sem volt annyira népszerű munkáltató, mint talán ma. Volt azonban nagyon erős tartása, hivatástudatot lehetett tanulni, s a közel 200 fős szervezet minden tagja segített nekem abban, hogy megtaláljam a helyem a kapitányságon. Mindenki önzetlenül tanítani akart, de az inaséveket fiatal tisztként is teljesíteni kellett. Vittem a körzeti megbízott táskáját, futottam a nyomkövető kutyával keresztül a városon, helyszíneltem, részt vettem mindenben, ami feladat volt. Tetszett, élveztem, s ahogy magasabb feladatok közelébe jutottam, a tanítóim konzekvensen mellettem álltak. Meg kell említenem Balogh József főhadnagyot, akitől az ismeretlen tetteses ügyekben tanulhattam, s Kovács Ferenc századost, akitől a vizsgálati munkát lehetett nagyon megtanulni.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot 1996-tól 2000-ig irányította Székesfehérváron
Fotó: ZMRFK

– Fejér megyében dunaújvárosi kapitányként, majd megyei főkapitányként jutott a ranglétra felső fokára. Milyen tapasztalatokat szerzett itt, voltak-e abban az időben kimagaslóan emlékezetes bűnügyek, események? Mire emlékszik szívesen vissza, és mire nem?

– Nem annyira az emlékezetes ügyek időszaka volt ez a periódus, sokkal inkább a tömegügyek megoldásának a feladata volt a legnagyobb kihívás. Ebben az időben a rendszerváltás előtti időszak ügyszáma megtöbbszöröződött. Itt 4-6-szoros szorzókra kell gondolni. Nőtt a rablások száma, az autókat tucatszám lopták, folyamatosan emelkedett a betöréses lopások száma, s közben kevés technikai, technológiai segítségünk volt. Magyarul, alig fejlett informatikai háttér, gyenge mobilitás, jelentős fluktuáció. Futottunk az események után. Ezzel együtt szívesen emlékszem rá vissza. Nagyszerű emberekkel dolgozhattam, támogató társadalmi környezetben.

A teljes interjút IDE kattintva olvashatják!

Újra zenélne a földesi prímás: a lelket simogatja hegedűje hangja

A szép magyar nóták egymás szeretetére, tiszteletére, szüleink megbecsülésére tanítanak bennünket. Szólnak a szerelemről, érzésekről és bánatról is. – A nótáknak az érzelemgazdag tartalmuk miatt léleksimogató szerepük van – vallja a Földesen élő hetvenegy éves hegedűs prímás, Pércsi Dániel.

Tovább...