Kiemelten sikeres időszakot zár Hajdú-Bihar megye

Milliárdokból fejleszthettek a városok és a falvak, hamarosan újabb pénzek érkeznek Hajdú-Bihar megyébe is. Ezek az összegek az Európai Unió és a magyar kormány támogatásából származnak. A már említett időszakban – ez egyébként az Európai Unió most záródó pénzügyi ciklusa – megyénk minden települése több beruházásra is kapott támogatást az úgynevezett Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban, azaz a közismert nevén a TOP-os pályázatok révén. Ezek 100 százalékos támogatásintenzitásúak voltak, azaz az önkormányzatoknak elvileg nem került pénzébe a fejlesztés. A gyakorlat azonban valamelyest mást mutat, hiszen a 2015-ös, 2016-os áron megtervezett beruházások többnyire csak 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban valósultak meg, mégpedig az akkori árakon.

Az időközben eltelt néhány év alatt azonban 20-30 százalékkal emelkedtek a kivitelezési költségek.

Ezek egy részének kompenzálására ugyancsak lehetett pályázni, de voltak olyan önkormányzatok, amelyek valamelyest „karcsúsították” a beruházást. Arról Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke adott tájékoztatást a Naplónak, hogy az eredetileg tervezett 49,62 milliárd forint fejlesztési támogatás helyett 66,16 milliárd forint érkezett a megyébe. A többlet abból származik, hogy néhány pályázatot ismételten meghirdettek, és azok pozitív elbíráslásban részesültek.

A 2014–2020-as pályázati ciklus több tekintetben is jelentősen eltért a korábbiaktól. Például abban, hogy az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozásunkat követően a most záródó hétéves időszak volt az első, amelyikben Magyarországon nem régiós, hanem megyei szinten döntöttek a támogatások odaítéléséről.– A 2007–2013-as ciklusban az Észak-alföldi Regionális Tanácson keresztül lehetett pályázni, a régió koordinálta a forrásokat – válaszolta a Napló kérdésére Pajna Zoltán, aki felhívta a figyelmünket egy jelentősebb változásra is.

– Az Európai Unió javaslata 85 százalékos támogatási intenzitásról szól. Azaz a beruházások 85 százalékát az uniós forrás, 15 százalékát pedig az önkormányzatok saját pénze adja. A 2007–2010 közötti években, tehát a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején 50 százalékos támogatási intenzitással írta ki a pályázatokat a régiós tanács. Tehát akkoriban még az Európai Unió által megítélt fejlesztési pénzt sem adták meg az önkormányzatoknak.

2010 után a Fidesz-kormány már 100 százalékos támogatási intenzitással írta ki a pályázatokat. Ez azt jelenti, hogy minden beruházás mellé a költségek 15 százalékát teszi hozzá az állam támogatásként. A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban ez azt jelenti, hogy abban a hét évben csaknem 10 milliárd forint olyan állami támogatás érkezett Hajdú-Biharba, amelyet a kormány nem lett volna köteles adni, norma szerint az önkormányzatok büdzséjét terhelte volna. A 15 százaléknyi pályázatiönrész-támogatásból politikai színezetétől függetlenül minden önkormányzat egyformán részesült.

Komoly fejlesztések várhatók Hajdú-Bihar megyében is
Fotó: Megyeháza-archív (Hajdú-Bihar) / haon.hu

A legtöbb a foglalkoztatásra

– A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési periódusban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat koordinálásával a TOP pályázatain öt területen nyerhettek el forrásokat a települések

– kezdte az elmúlt hét évben Hajdú-Biharba érkezett támogatások részletezését Pajna Zoltán. – A gazdasági környezet fejlesztésére és a foglalkoztatás elősegítésére 24,48 milliárd forint jött. Ezen belül a helyi gazdasági infrastruktúra, a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés, a gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés, valamint a foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása valósulhatott meg.

„A megyei és helyi emberierőforrás-fejlesztésekre, társadalmi együttműködés és foglalkoztatásösztönzésre 6,29 milliárd forint jött. Ezen belül a munkanélküliség csökkentését célzó megyei és helyi foglalkoztatási, valamint a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló lokális szintű komplex programok indítására, továbbá a helyi közösségi események megvalósítására volt lehetőség.”

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Ezeket a szavakat is csak a hajdú-bihariak ismerik

Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a magyar a világ egyik legkülönlegesebb, legegyedibb nyelve, hiszen nem sok nyelven lehet egy fogalmat akár hétféleképp is kifejezni. Számunkra a sétálás lehet andalgás, ballagás, kullogás, ténfergés, lófrálás és baktatás is, mindegyiket megérti minden magyar ember. Vannak azonban olyan szavaink is, amelyek csak egy-egy megyénkben használatosak, de más országrészekről származók számára teljesen ismeretlenek. A szabolcsiakon kívül nem sok gyerek kapja fel a nevét a „pulya” szóra, valamint ha egy meccsen „makukával” kínálják az embert, valószínűleg csak a borsodiak fogják rögtön nyújtani a markukat. Hajdú-Bihar megye is bővelkedik az egyedi szavakban. A Napló most 25 különleges, a megye részében vagy egészében használt szót gyűjtött össze különböző közösségi oldalak fórumairól. Ellátogattak Debrecen főterére is, ahol tesztelték a járókelőket, hány szót ismernek, és ki tudják-e egészíteni valamivel a listájukat.

A cikk ITT olvasható tovább.