Túrára hív a Káli-medence

Ideje felfedezni, hogy nem csak nyáron csodálatos a magyar tenger környéke.

null

Ha nyár, akkor Balaton – gondolják sokan, és szinte elképzelhetetlennek tartják a nyaralást legalább egy pár napos balatoni pihenés nélkül. Pláne igaz volt ez az idei szezonban, amikor a vírus miatt nem ajánlották a külföldi utazásokat. Ősszel azonban általában kihalnak a balatoni kirándulóhelyek, utcák, és a nyaralók környékén is csend honol – írja legutóbbi számában a Fanny magazin nyomán a Vasárnap Reggel.

Pedig nem feltétlenül kellene ennek így lennie, hiszen még most, novemberben is érdemes kiruccanni egyet a magyar tengerhez. A számtalan gyönyörű vidék közül is kiemelkedik a Zánka és Ábrahámhegy közötti partszakasz felett elhelyezkedő térség, a Káli-medence.

Hegyestű

A Zánka és Monoszló határán fekvő hegység sokak kedvencei közé tartozik. A 337 méter magas tanúhegy megmászása már önmagában egy kisebb kaland, de a bányászat során lecsupaszított bazalt nem csak a csodálatos kilátás miatt érdekes. A 8 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredménye lenyűgöző, a különleges formájú kőzetben még néhány ősi lelet lenyomatát is felfedezheti az ember.

A 37 méter magas Hegyestű
Fotó: FLICKR

Mindszentkálla

A kirándulások során kihagyhatatlan ez a bájos, már az ókorban is lakott falu. A 330 méteres Kopasz-hegy páratlan panorámája és a híres Kőtenger gondoskodik arról, hogy itt se legyen hiány természeti látnivalókban. A község, több környező faluhoz (Köveskál, Szentbékkálla) hasonlóan,

a honfoglalás kori Kál nemzetségről kapta a nevét. 1277-ből származik az első írásos forrás, amiben megemlítik a települést.

1324-ben már saját nevén szerepel: „Villa Omnium Sanctorum Kaal”. 1333-ban a Pápai Tizedjegyzék is említi a falu papját. A török 1548-ban teljesen fölégetik a falut, de az (hamar) újra benépesül, kiegészülve máshonnan jövő, főképpen magyar nemzetiségű telepesekkel. Ma is még több ősi rom található a környéken.

Mindszentkálla
Fotó: FLICKR

Kékkút

Ez az apró, ma már csak 70-80 lakost számláló falucska szintén több évezredes múltra tekint vissza, ám hírnevét mégsem ennek köszönheti. A hagyomány szerint

az itt feltörő forrás savanyúvize Theodóra, I. Iusztinianosz bizánci császár feleségének kedvenc itala volt.

Ma már nem uralkodói luxus a község ásványvize, országszerte és külföldön is ismert a népszerű frissítő, amit az 1910-es évek elején kezdtek el palackozni. A forrás mellett a barokk templomot és a XVIII. században épült népi műemlékházat is érdemes megtekinteni.

Feszület Kékkút mellett
Fotó: FLICKR

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.