Túrára hív a Káli-medence

Ha nyár, akkor Balaton – gondolják sokan, és szinte elképzelhetetlennek tartják a nyaralást legalább egy pár napos balatoni pihenés nélkül. Pláne igaz volt ez az idei szezonban, amikor a vírus miatt nem ajánlották a külföldi utazásokat. Ősszel azonban általában kihalnak a balatoni kirándulóhelyek, utcák, és a nyaralók környékén is csend honol – írja legutóbbi számában a Fanny magazin nyomán a Vasárnap Reggel.

Pedig nem feltétlenül kellene ennek így lennie, hiszen még most, novemberben is érdemes kiruccanni egyet a magyar tengerhez. A számtalan gyönyörű vidék közül is kiemelkedik a Zánka és Ábrahámhegy közötti partszakasz felett elhelyezkedő térség, a Káli-medence.

Hegyestű

A Zánka és Monoszló határán fekvő hegység sokak kedvencei közé tartozik. A 337 méter magas tanúhegy megmászása már önmagában egy kisebb kaland, de a bányászat során lecsupaszított bazalt nem csak a csodálatos kilátás miatt érdekes. A 8 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredménye lenyűgöző, a különleges formájú kőzetben még néhány ősi lelet lenyomatát is felfedezheti az ember.

A 37 méter magas Hegyestű
Fotó: FLICKR

Mindszentkálla

A kirándulások során kihagyhatatlan ez a bájos, már az ókorban is lakott falu. A 330 méteres Kopasz-hegy páratlan panorámája és a híres Kőtenger gondoskodik arról, hogy itt se legyen hiány természeti látnivalókban. A község, több környező faluhoz (Köveskál, Szentbékkálla) hasonlóan,

a honfoglalás kori Kál nemzetségről kapta a nevét. 1277-ből származik az első írásos forrás, amiben megemlítik a települést.

1324-ben már saját nevén szerepel: „Villa Omnium Sanctorum Kaal”. 1333-ban a Pápai Tizedjegyzék is említi a falu papját. A török 1548-ban teljesen fölégetik a falut, de az (hamar) újra benépesül, kiegészülve máshonnan jövő, főképpen magyar nemzetiségű telepesekkel. Ma is még több ősi rom található a környéken.

Mindszentkálla
Fotó: FLICKR

Kékkút

Ez az apró, ma már csak 70-80 lakost számláló falucska szintén több évezredes múltra tekint vissza, ám hírnevét mégsem ennek köszönheti. A hagyomány szerint

az itt feltörő forrás savanyúvize Theodóra, I. Iusztinianosz bizánci császár feleségének kedvenc itala volt.

Ma már nem uralkodói luxus a község ásványvize, országszerte és külföldön is ismert a népszerű frissítő, amit az 1910-es évek elején kezdtek el palackozni. A forrás mellett a barokk templomot és a XVIII. században épült népi műemlékházat is érdemes megtekinteni.

Feszület Kékkút mellett
Fotó: FLICKR

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.