Sertéspestis: harmadára csökkent Nógrád megye vaddisznóállománya

A kór megfékezésére szakértői bizottság dolgozott ki akciótervet, melynek néhány pontja felháborította a vadásztársadalmat.

null

Már három éve, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) szűkebb hazánkban is felütötte a fejét.

Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára portálunknak elmondta: a megye nagy részét már elérte a kór, őszre pedig valószínűleg már nem lesz olyan terület, amelyik kivételt jelentene.

– A betegség megjelenése előtt Nógrád megyében három-négy volt a vaddisznókegyedszáma száz hektáronként. Ez az érték a sertéspestis miatti folyamatos elhullások következtében jelenleg meghatározhatatlan. A kór több megyét is érint, így hazánkban is több szakértői csoport készített el egy, a vaddisznóállomány szabályozását célzó akciótervet, amelynek megléte az Európai Unió minden tagállamában kötelező. A betegség a házi sertésekre is veszélyt jelent.

A vadásztársadalom természetesen elismeri a hazai sertéságazat gazdasági jelentőségét.

Tisztában vagyunk vele, hogy a kór megjelenése a telepeken a külpiaci értékesítés végét jelentené, ami hatalmas bevételkiesést jelentene Magyarországnak. Emiatt is próbálják a vadállományon belül tartani ezt a betegséget az akciótervvel, ugyanakkor az abban foglaltakkal szakmailag nem ért egyet a vadásztársadalom. A kifogásolt pontok között szerepel például, hogy 2025-re összesen egy vaddisznó maradhatna egy kétszáz hektáros területen.

Szintén felháborodást váltott ki a vadászok körében, hogy a negyvenöt oldalas írásban nem tesznek különbséget a tájegységek között.

A terv ugyanazt az egyedszámot írja elő például az Alföldre, mint az ország legerdősültebb megyéjére, azaz szűkebb hazánkra vonatkozóan.

– Ez azt jelentené, hogy a pestis után még megmaradt vaddisznóállományunk legjavát is ki kellene lőni. Úgy gondolom, hogy a száz hektárra vetített, tájegység szerinti optimális egyedszámot kellene meghatározni.

Vaddisznó a gemenci erdőben, Pörböly közelében 2020. augusztus 6-án
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ebben az esetben elmondható lenne, hogy a korábbihoz képest az állomány létszáma is lecsökkenne nagymértékben, de még lenne vadászati lehetőség – fogalmazott.

– Ennek köszönhetően pedig a vadásztársaságok, amelyeknek a vaddisznóhajtások jelentik az egyik legjelentősebb árbevételt, nem kerülnének gazdasági csődbe – fejtette ki a megyei vadászszövetség elnöke.

Hozzátette: az akcióterven látszik, hogy több szakértői csoport készítette, így a szükséges elméleti ismeret benne van, ugyanakkor a legtöbb pontban hiányzik belőle a gyakorlati tudás.

Emellett a szakember szerint a terv különböző moduljait tartalmilag nem egyeztették össze, illetve nem tartalmaz olyan megbízható vizsgálati eredményeket, amelyek alátámasztanák, hogy megfékezhető lenne a betegség, ha a vaddisznóállományt száz hektáronként fél állatra redukálnák az egész országban.

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.