Sertéspestis: harmadára csökkent Nógrád megye vaddisznóállománya

Már három éve, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) szűkebb hazánkban is felütötte a fejét.

Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára portálunknak elmondta: a megye nagy részét már elérte a kór, őszre pedig valószínűleg már nem lesz olyan terület, amelyik kivételt jelentene.

– A betegség megjelenése előtt Nógrád megyében három-négy volt a vaddisznókegyedszáma száz hektáronként. Ez az érték a sertéspestis miatti folyamatos elhullások következtében jelenleg meghatározhatatlan. A kór több megyét is érint, így hazánkban is több szakértői csoport készített el egy, a vaddisznóállomány szabályozását célzó akciótervet, amelynek megléte az Európai Unió minden tagállamában kötelező. A betegség a házi sertésekre is veszélyt jelent.

A vadásztársadalom természetesen elismeri a hazai sertéságazat gazdasági jelentőségét.

Tisztában vagyunk vele, hogy a kór megjelenése a telepeken a külpiaci értékesítés végét jelentené, ami hatalmas bevételkiesést jelentene Magyarországnak. Emiatt is próbálják a vadállományon belül tartani ezt a betegséget az akciótervvel, ugyanakkor az abban foglaltakkal szakmailag nem ért egyet a vadásztársadalom. A kifogásolt pontok között szerepel például, hogy 2025-re összesen egy vaddisznó maradhatna egy kétszáz hektáros területen.

Szintén felháborodást váltott ki a vadászok körében, hogy a negyvenöt oldalas írásban nem tesznek különbséget a tájegységek között.

A terv ugyanazt az egyedszámot írja elő például az Alföldre, mint az ország legerdősültebb megyéjére, azaz szűkebb hazánkra vonatkozóan.

– Ez azt jelentené, hogy a pestis után még megmaradt vaddisznóállományunk legjavát is ki kellene lőni. Úgy gondolom, hogy a száz hektárra vetített, tájegység szerinti optimális egyedszámot kellene meghatározni.

Vaddisznó a gemenci erdőben, Pörböly közelében 2020. augusztus 6-án
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ebben az esetben elmondható lenne, hogy a korábbihoz képest az állomány létszáma is lecsökkenne nagymértékben, de még lenne vadászati lehetőség – fogalmazott.

– Ennek köszönhetően pedig a vadásztársaságok, amelyeknek a vaddisznóhajtások jelentik az egyik legjelentősebb árbevételt, nem kerülnének gazdasági csődbe – fejtette ki a megyei vadászszövetség elnöke.

Hozzátette: az akcióterven látszik, hogy több szakértői csoport készítette, így a szükséges elméleti ismeret benne van, ugyanakkor a legtöbb pontban hiányzik belőle a gyakorlati tudás.

Emellett a szakember szerint a terv különböző moduljait tartalmilag nem egyeztették össze, illetve nem tartalmaz olyan megbízható vizsgálati eredményeket, amelyek alátámasztanák, hogy megfékezhető lenne a betegség, ha a vaddisznóállományt száz hektáronként fél állatra redukálnák az egész országban.

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.