Azt jelenti, hogy ha a világjárvány előtti tempóval számoltunk volna, akkor csupán nagyjából öt év múlva tartana ott a digitális világ, mint ahol most tart. Ebbe pedig beletartozik minden, ami digitalizált, a távmunkától a távoktatáson keresztül az online vásárlásig és a digitális fizetési megoldásokig.
Utóbbiak tekintetében történt talán a legradikálisabb növekedés, hiszen annak ellenére, hogy bankkártyája lassan majdnem mindenkinek volt, sokan leginkább pénzfelvételre használták, így nekik meg kellett tanulniuk, vagy inkább meg kellett szokniuk, hogy hogyan használhatják azt fizetésre. Különös tekintettel az érintésmentes fizetésre, ami nem csak adatbiztonsági, de egészségügyi szempontból is kiváló megoldás, hiszen tovább csökkenti a személyes érintkezés és így a megfertőződés, vagy megfertőzés esélyeit.
A Mastercard a napokban jelentette be, hogy egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) együttműködve elkészítette a Digitális Intelligencia Indexet (Digital Intelligence Index), amely globális képet ad az országok digitális fejlettségéről és a digitális bizalom helyzetéről világszerte. A jelentés egyik alapvetése, hogy a világ lakosságának közel kétharmada rendelkezik internet hozzáféréssel, de ma már ez a hozzáférés önmagában nem elég, hiszen a hozzáférés minősége, az intézményi háttér, a törvényi szabályozás és a szolgáltatások iránti fogyasztói igény sokkal fontosabb tényezők lettek a digitális versenyképesség és fenntarthatóság szempontjából.
Fotó: Pexels
Az érintésmentes fizetés biztonságos
Az MNB adatai szerint ma már a kártyás fizetések 94 százaléka érintésmentesen történik. Az ilyen fizetések során, a tranzakció adatait minden alkalommal egy vásárlásonként dinamikusan változó, egyedi titkosítás védi, amit a Mastercard több évtizedes szakértelme garantál.
Több fizetéstechnológiai céggel szemben a Mastercard a fenti titkosított algoritmust nem csak a kártyáknál, de a fizetést fogadó eszközöknél, a termináloknál is használja.
Ennek a megduplázott védelemnek a lényege, hogy a fizetés csakis akkor lehet sikeres, ha a tranzakcióban részt vevő eszközök (pl. bankkártya és az üzletben található POS terminál) két algoritmusa felismeri egymást. Így, ha valaki hozzá is férne egy ellopott bankkártya titkosításához és megkísérelné módosítani azt – például azzal a céllal, hogy az adott kártya soha ne kérjen PIN kódot, fizetni akkor sem tud majd, hiszen a POS terminál nem fogja felismerni a módosított algoritmust és elutasítja a tranzakciót. De a Mastercard esetében a mesterséges intelligencia (AI) használata is része a biztonsági rendszernek, ev éves szinten több mint 75 milliárd, a cég hálózatán futó tranzakciót véd meg. Csak a tavalyi év során mintegy 20 milliárd dollárnyi csalást tudtak megelőzni mesterséges intelligenciájával továbbfejlesztett rendszereken keresztül.
