Magyar kutatók munkáját támogató informatikai felhőrendszert adtak át

A sikeres tesztidőszakot követően kedden átadták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) továbbfejlesztett informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot – olvasható a Mediaworks regionális hírportáljain megjelent anyagban.

Az alelnök felidézte, hogy a tudományos felhőrendszer kialakítását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kezdeményezte 2016-ban és a szolgáltatást a SZTAKI és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) indította el.

A tudományos felhő kapacitásainak és szolgáltatásainak bővítésére a folyamatosan növekvő igények miatt került sor. A projektet az ELKH irányító testülete 2020-ban egymilliárd forinttal támogatta – tette hozzá.

A nyílt megoldásokon alapuló tudományos felhő előnyei között említette többek között, hogy az élvonalbeli technológiáknak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez.

Az ELKH Cloud működéséhez az ELKH SZTAKI és az ELKH Wigner FK Adatközpontja nyújtja a számítási és adatszolgáltatásokat az ELKH titkárság támogatásával, jelenleg több mint 150 kutatási projektben.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a fejlesztés technológiai jelentőségét érzékeltetve elmondta, hogy a koronavírus-járvány elején azok a kutatók, akik valid adatokkal szolgáltak a döntéshozóknak a vírus terjedéséről és természetéről, ennek a rendszernek a segítségét kérték. 

Míg egy-egy kutatónak a saját számítógépén akár egy hétig is eltartott volna az adatok megszerzése, a tudományos felhőnek köszönhetően ez pár óra alatt eredménnyel járt. Ez egy dimenzionális különbség 

– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy az élvonalbeli technológia az adatok biztonságos tárolását is szolgálja.

Kacsuk Péter, az ELKH Cloud projekt szakmai vezetője beszédében kitért arra, hogy az új tudományos kutatások eredményessége egyre nagyobb mértékben függ a nagy mennyiségben előálló adatok hatékony tárolási és feldolgozási lehetőségeitől. 

A projekt legfontosabb célkitűzésének nevezte, hogy európai színvonalú és kapacitású számítási infrastruktúrát biztosítson a magyar kutatók számára.

Mint mondta, a kapacitásbővítés során figyelembe vették azt is, hogy a felhő a későbbiekben az ELKH tagintézményei mellett az egyetemi kutatók, illetve az ipari kutatók számára is rendelkezésre álljon.

Beszélt arról is, hogy 2020-ra a mesterséges intelligencia kutatások rendkívül fontossá váltak. Mivel ezeknek kicsit eltérő eszközrendszerük van, kiemelt cél volt, hogy támogatni tudják ezeket a kutatásokat is. 

Emellett a projekt során, amelynek megvalósításán több mint 30 kutató és fejlesztőmérnök dolgozott a két intézetből, kiemelt szempont volt az is, hogy be tudjanak kapcsolódni az európai informatikai infrastruktúra-fejlesztések ökoszisztémájába - tette hozzá.  

Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, az ELKH Cloud jelentős mértékben megkönnyíti a felhasználók munkáját azáltal, hogy az adatelvű kutatáshoz szükséges, rendkívül nagy kapacitású hardver-infrastruktúrát és speciális szoftverkörnyezeteket kulcsrakészen biztosítja számukra. Emellett a SZTAKI és a Wigner FK munkatársai egyedi igények esetén szakmai támogatást is nyújtanak az ELKH Cloudot használó kutatók számára.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)