Egyre több ember sportol rendszeresen szabadidejében. A hagyományos sportok mellett, mint amilyen a futás, az úszás vagy a kerékpározás, sokan választanak olyan mozgásformát, amely kissé eltér a megszokottól. Ilyen az intenzív séta is, „félúton” a normál sebességű séta és a kocogás között.
Ha kicsit többet akarunk egy kényelmes, ebéd vagy vacsora utáni sétánál, de különösebben megizzadni sem szeretnénk, válasszuk az intenzív sétát, amelytől kényelmesen elfáradunk, ráadásul számos jótékony egészségügyi hatása is van.
Jól megmozgatja az izmokat, frissíti a vérkeringést, csökkenti a vércukorszintet és a magas vérnyomást, javítja az állóképességet, sőt a fogyásban is segíthet.
A szakemberek szerint heti 150 perc intenzív séta már hatékonyan hozzájárul az egészséges életmód fenntartásához, ám egyúttal figyelmeztetnek is: a nem megfelelően kivitelezett gyors séta több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.
Ezért is vegyük komolyan az intenzív sétát, és ne a karosszékből felállva álljunk neki. Mint ahogy a kocogás vagy a futás, úgy a séta előtt is fontos a bemelegítés – öt perc után az izmok könnyen „sétaállapotba” hozhatóak.
Fotó: PIXABAY
Nagyon fontos, hogy jól eltaláljuk az intenzív séta sebességét. A szakirodalom szerint a 6-7 km/órás sebességgel kivitelezett gyaloglás a leghatékonyabb, ilyenkor a test a közepes-intenzív mozgás közti tartományba kerül: emelkedik a pulzusszám, kissé megizzadunk, de mozgás közben még tudunk beszélgetni. Ha ennél nagyobb sebességre kapcsolunk, hamar elfáradhatunk, így nehezebb teljesíteni a napi 30 perces penzumot.
Érdemes lassan kezdeni és fokozatosan gyorsítani, amíg el nem érjük az optimális sebességet. Kerüljük a hirtelen sebességváltást és a leállást is.
Az sem mindegy, mekkora lépéseket teszünk gyors séta közben. Sokan úgy próbálnak gyorsítani, hogy szaporázzák a léptüket, vagy nagyokat kezdenek lépkedni. Ezek a módszerek feleslegesen terhelik az izmokat és az ízületeket, ráadásul természetellenes mozgást is eredményeznek.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
