időjárás 24°C Orbán 2022. május 25.
logo

Erkölcsi értelemben leírta magát, aki a halált politikai érdekek mentén mérlegeli

Fricz Tamás
2021.05.03. 21:14
Erkölcsi értelemben leírta magát, aki a halált politikai érdekek mentén mérlegeli

Nem szívesen teszem, de mégis röviden szeretném kifejteni a véleményemet arról, hogy egy politikai elemző a Pesti TV egyik vitaműsorában a pandémia miatti tömeges haláleseteket és a hozzátartozók gyászát az ellenzék politikai érdekei szempontjából mérlegelte.

Az ominózus okfejtés így hangzott:

„Márpedig a gyászolók tömege, azon választópolgárok tömege, akik siratják a hozzátartozóikat, rokonaikat, ismerőseiket, idővel nőni fog. Számításom szerint szépen felmegy 100-150 ezerre, 200 ezerre. 200 ezer gyászolóval már egy párt adott helyzetét is el lehet dönteni. És az ellenzék adott része, beleértve a DK-t, miután nem szól közvetlenül a gyászolókhoz egyelőre, ezért nem tudja kellőképpen kihasználni a gyászból adódó fájdalmat.”

„Szépen felmegy” – mármint a gyászolók tömegnek a száma. „Szépen!” Kiváló jelző, csupa együttérzés árad belőle és empátia, gratulálok ehhez!

Akkor tehát a véleményem annyi, hogy egy olyan politika elemzőnek, aki egy súlyos világjárvány esetén, mely sajnos hazánkban is rengeteg áldozattal és szenvedéssel jár együtt, az jut az eszébe, hogy az ezzel járó gyászt és fájdalmat hogyan használhatná ki az ellenzék, erkölcsi értelemben kiírta magát a politikai elemzők táborából.

Nagyon sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de egyet el kellene fogadni: a politikatudomány művelőinek, illetve a politikai elemzőknek, kommentátoroknak is be kell tartani alapvető emberi, erkölcsi normákat. A politikai elemző nem egy szenvtelen elemző „gépezet”, aki csak annyit lát a világból, hogy az egyik pártnak vagy a másik pártnak – az ő esetében a baloldalnak – éppen mi hozza a politikai hasznot. Az elemzés emberi tevékenység, az elemző nem egy hűvös, hideg-rideg komputer, aki csak kiszámolja, hogy mi hozhat mondjuk a DK-nak hasznot, és mi nem.

Persze voltak és vannak a magyar elemzői körben olyan személyiségek, aki az itt meg nem nevezett úr módszerét követték-követik. Nincs tehát egyedül, de ez nem mentség erre az etikátlan magatartásra. És különösen nem elfogadható a későbbi magyarázkodása, amelyben az amerikai kampányra és Joe Bidenre hivatkozik, arra, hogy a demokrata elnökjelölt bírálta Trumpot a pandémia állítólagos félrekezelése miatt, és ő is a gyászolók felé fordult, tehát itt „bevett” módszerről van szó.

Egyfelől ami rossz és elfogadhatatlan, azt is át kell venni Amerikából?! Nem annak kell örülni, hogy Magyarországon még nem tartunk ott, ahol Biden?!

Másfelől – és ez a lényeg –, Biden politikus, az elemző pedig elemző. A politikustól is elfogadhatatlan a tömeges halállal és a gyásszal való „játszadozás”, de az elemzőnek ez megengedhetetlen. Az elemző nemcsak leírja szenvtelenül és érzelmek nélkül, hogy mi lenne jó a baloldalnak, hanem az elemző normákat, értékeket is felmutat, amelyekkel a politikai életet is formálja. Az alapértékek pedig, amit egy elemzőnek be kell tartania, az emberi jogok, közöttük az emberi életek védelme, a szabadság, a demokrácia, a tisztességes politikai verseny, tisztességes politikai kultúra melletti kiállás. Ha lenne a politikai elemzőknek etikai kódexe – mint ahogyan az orvosoknak, jogászoknak stb. van –, akkor ebben a fenti értékeknek a védelme kellene, hogy álljon az első helyen. Vagyis: ha az elemző olyan jelenségekkel találkozik, amelyek emberi jog-, szabadság- és demokráciaellenesek, akkor meg kell mutatnia, hogy ezek az emberi közösségek alapértékeivel szembemennek, és ezeket a jelenségeket el kell ítélnie – még akkor is, ha ez a DK, a Momentum vagy bármelyik ellenzéki párt érdekeit „sértheti”.

Sztálin sorra kivégeztette a politikai ellenfeleit, s ha jobban belegondolunk, ez volt a politikai érdeke. Akkor tehát jó úton járt? S ha ezt jól elemezzük, akkor szenvtelen elemzőként esetleg azt tanácsolhatnánk neki – ha épp a húszas-harmincas években élnénk –, hogy végezze ki a keresztény papságot is (nagyrészt megtette), s akkor már egészen „szépen” felmenne azon halottak száma, akiknek a kipusztítása a nagy vezér érdekeit szolgálja?

Menjek tovább? Hitlernek esetleg azt tanácsolhatnánk a harmincas években, hogy a magyar megszállás után ne csak a zsidókat deportálja és ölje meg, hanem a magyar politikai vezérkart is, amelyikben nem lehet megbízni? Szolgálná ez Hitler érdekeit? Hogyne! Hiszen „szépen felmenne” a meggyilkolt ellenségeinek a száma!

De hát hazánkban mégsem lehet akármit tanácsolni, védekezik az elemző, hiszen Magyarországon a halál, a gyász tabu. Milyen kár, ugye?

Próbálnék már legyinteni erre az egész sz…rra, de azután mégis folytatja a védekezést az elemző, és azt mondja, hogy ő csak azt gondolta át, hogy a politikai szereplők előtt milyen kihasználatlan kommunikációs lehetőségek vannak még…

Na, ezért a mondatért tényleg kár volt. Akinek a tömeges halálozás és a gyászolók tömege „kihasználatlan kommunikációs lehetőség”, az menthetetlen. Az nem is érti szerintem, hogy miről van itt szó, miben áll az elemző felelőssége.

Egyébként van egy politikus manapság (persze több is), aki számára valóban minden a kommunikáció, és semmi a morál. Kitalálták: ő Gyurcsány Ferenc személyesen! Kövesse, aki nem szégyelli!

Dixi, et salvavi animam meam.

Borítókép: Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás