A globalista ultraliberálisok a homoszexuális propagandát európai alapértéknek hazudják

Azt hittük, hogy az Európai Parlament fősodratú szárnya, szocialisták, liberálisok, néppárti „kereszténydemokraták” (sajnos), zöldek és radikális baloldaliak egyszerűen csak felelőtlenek, és azért támadnak minket a gyermekvédelmi törvény kapcsán, mert el sem olvasták azt. Sajnos az a nagyon rossz hírem, hogy de. És ez az igazán nagy baj.

Azt hittük, hogy lehetnek ellentéteink a fősodorral, de az nem lehet kétséges, hogy saját gyermekeiket ők sem akarják kitenni olyan befolyásnak, amelynek hatására felelőtlen, elhamarkodott, ám később vissza nem vonható döntéseket hozzanak a saját nemükkel kapcsolatban.

Nos, ebben kellett most csalódnunk.

Többeket is lehetne idézni – mind egy húron pendültek -, de legyen itt elég a méltán hírhedt parlamenti LIBE-Bizottság már-már „örökös” elnökének, a spanyol szocialista Juán Fernando López Aquilarnak a nyilatkozata, akit volt szerencsétlenségem személyes is megismerni 2012 februárjában, amikor éppen a magyar civil társadalom „szörnyű” állapotairól tartott meghallgatást a Bizottság, s jómagam, mint a CÖF képviselője szóltam hozzá – „természetesen” a vitában résztvevő egyetlen nemzeti, konzervatív értékrendű emberként.

Aquilar szavait nem tudom szó szerint idézni, de természetesen odavetette a riportereknek, hogy a törvény szembe megy az európai értékekkel (mikor lett az LMBTQI európai érték? – kérdezem tisztelettel), ezért Magyarországot meg kell büntetni stb., stb.

Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e problémának, hogy gyerekeket homoszexuális propagandával bombázzák különféle NGO-k, azt válaszolta: miért lenne probléma a homoszexuális propaganda? A gyermekeket nem kell félteni ettől, semmi rossz nem származik ebből, hiszen nincs semmi baj a homoszexualitással.

És itt a lényeg.

„Nekik” nem okoz gondot az, ami nekünk igen.

Mert ők már nem pusztán egy tolerálandó szexuális másságnak tartják a homoszexualitást és a többi szexuális egyediséget, hanem olyan valaminek, ami természetes, normális, a gyerekeknek ez nem árt, s ha a propaganda hatására nemváltásra határozzák el magukat, azzal semmi baj nincs. Sőt: így találhatják meg igazán identitásukat a felnövekvő generációk.

Ők ezt már „európai alapértéknek” hazudják.

Nos, ezért azt mondom, hogy itt válnak el az útjaink, ugyanis értékrendjeink gyökeikben és alapjaikban állnak szemben egymással.

Arról már nem is beszélve, hogy az EP végtelen cinizmussal egy Cyrus Engerer nevű, homoszexuális bosszúpornó- felvételek nyilvánosságra hozása miatt két év felfüggesztettet kapott, züllött alakra bízta a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos jelentést.

Ez egyrészt mindent, de mindent elmond az EP fősodratú részének erkölcsi állapotáról. Másrészt azt is megmutatja, hogy a globalisták fogott embereket dolgoztatnak, akik viselt dolgaik miatt mindent elvállalnak, amit csak nem szégyellnek – de ők tényleg nem szégyellnek semmit, azon már régen túl vannak.

Bizonyos értelemben ilyen fogott embernek tartom korrupciós ügyei miatt Věra Jourovát, illetve – magasabb fokozatban – Jean Claude Junckert is, de a sor tovább folytatható. Sajnos, ebből fakadóan, kulturális, értékrendi és erkölcsi szakadékok tátonganak a felfogásaink és világlátásunk között. Ezek áthidalását immáron nem tartom lehetségesnek.

Ceterum censeo: kulturális és értékbeli vasfüggöny hullott le ismét Európa közepén.

És ezt a vasfüggönyt nem mi húztuk le.