Százmilliárdos hazánkban az aszálykár

Több mint 50 éve nem volt az idei szárazsághoz hasonló időjárás Magyarországon, ami milliárdos aszálykárokat okoz a mezőgazdaságból élőknek. A korábbi évek átlagánál 30-40 százalékkal kevesebb burgonya-, és gabonatermés várható. A kormány csak a jövő szerdai ülésén dönt arról, hogy milyen módon ad kárenyhítést az agrártermelőknek a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés pótlására.

Ennek oka: a Pénzügyminisztériummal még folyik az egyeztetés, hogy mekkora lehet a támogatás, és a szükséges összeget milyen forrásból biztosítják – mondta Németh Imre földművelődésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn Nyíregyházán. A mezőgazdasági tárca vezetője a kárenyhítés lehetséges módjainak részleteiről nem kívánt nyilatkozni, az elképzelések közül azonban megemlítette a hosszú távú kedvezményes termelői hitelfelvétel lehetőségét. Németh Imre szerint állami kezességvállalás mellett jelentős kamattámogatással vehetnek majd fel kölcsönt a gazdálkodók, amelyből korábbi hiteleiket is törleszthetik, illetve biztosíthatják a tőkét a következő évi termelés indításához. A gabonaágazat helyzetéről szólva elmondta: a tárca a téli fagyok és az aszály miatt komoly terméskiesésre számít. „A legutóbbi öt év átlagterméséhez képest várhatóan több mint egymillió tonna kalászos gabonával kevesebbet takaríthatnak be a gazdálkodók” – közölte a miniszter, hozzátéve: őszi búzából a hektáronkénti átlagtermés jó, ha eléri majd a 3 tonnát. A tárca összesen 2,8-2,9 millió tonnára becsüli az ország gabonatermését, ami a hazai szükségleteket fedezi. Németh Imre az elmúlt évtized legnagyobb természeti kártételű évének nevezte az ideit.


Burgonyaimportra kényszerülhetünk

Az aszály miatt a korábbi évek átlagánál 30-40 százalékkal kevesebb burgonyatermés várható, ezért valószínűleg jelentős burgonyaimportra lesz szükség az év folyamán – írja a Napi Gazdaság. Hasonlóra az utóbbi 30 évben csupán kétszer volt példa. Magyarországon, az éves termelés – az időjárástól függően – 850 ezer és 1 millió tonna között alakul, míg a belső szükséglet 600-700 ezer tonna körül van. Az egy főre jutó belső fogyasztás évről évre csökken hazánkban. Amíg a hetvenes években 80 kilogramm volt, addig 2002-ben már csak mintegy 60 kilogramm volt az átlag. Nyugat-Európában – különböző feldolgozott formákban – több burgonyát fogyasztanak, Hollandiában évente 180, Németországban pedig 200 kilogrammot fejenként. Magyarországon jelenleg mintegy százezer ember él burgonyatermesztésből, akik 60 ezer hektáron termelnek.

A gabonafronton is krízis van

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint krízishelyzet alakult ki a gabonatermesztésben is, mivel az aszály miatt várhatóan jelentősen csökkennek a terméshozamok. Őszi búzából várhatóan átlagosan hektáronként 2,8-3 tonna termést lehet majd betakarítani, árpából pedig 2-2,2 tonnát. Átlagos években a búza hektáronkénti hozama 4-4,5 tonna körül mozog. Őszi árpából pedig átlagosan 3-4 tonnát takaríthatnak be a termelők tájegységtől függően hektáronként. A legtöbb megyében még a 3 tonnát sem éri el a búza termésátlaga, csupán Baranyában, Tolnában és Győr-Moson-Sopron megyében számíthatnak a gazdálkodók a jelzettnél jobb, 4 tonna körüli termésre. A MOSZ számítása szerint a gabonatermelők hektáronként 30-40 ezer forintos veszteséggel számolhatnak a búzánál még kedvező ár esetén is.

Gyümölcsből kielégítő lesz a termés

Az évtizedek óta nem tapasztalt hideg tél ellenére elfogadható lesz a gyári gyümölcsök terméshozama, ám a rendkívüli szárazság miatt minőségi problémákkal szembesülhetnek a termelők – nyilatkozta az origonak Lux Róbert a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára. A kevés csapadék miatt a szemek nem nőnek meg a kívánt méretre, így a külföldi vevők nem veszik meg az amúgy jó ízű termést. Kajszibarack esetében például 45 mm-esnél nagyobb darabokat vesznek át exportra, ám ezt a méretet szinte csak öntözéssel lehet elérni. A terméktanács főtitkára problémának nevezte, hogy nincs – részben az ivóvízkincsre hivatkozva – egységes öntözési program, ami miatt a magyarországi 70 ezer hektár gyümölcsösnek csupán a 16 százalékát locsolják. Lux Róbert szerint évi 300 mm vízzel már megoldódna a probléma, ami a Duna mintegy 16,5 órás vízhozamának felel meg. Az árak szempontjából jó a rendkívüli kánikula, ugyanis az elmúlt napok időjárása meggyorsította az érést, így az átlagosnál hamarabb csökkenhetnek az egyes gyümölcsfajták. A dinnye ára az utóbbi napokban máris jelentősen csökkent: a múlt hét elején tapasztalt 150 forintos kilogrammonkénti ár, a hét végére már 90-110 forintra apadt. Jó pár gyengébb év után, a kajszibarackból is rendes termés ígérkezik, így várhatóan még jelentősen csökkeni fog a jelenlegi 250-300 forintos kilónkénti ár.

[origo]