Az ország teljes területét aszály sújtotta térségnek nyilvánították

Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény, az UNCCD meghatározása szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő.

Egyebek között ezt a megállapítást tartalmazza az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) aszálystratégia-tervezete, amelyről az elmúlt napokban konzultáltak a szakemberek országszerte. A tervezet utolsó vitafórumára augusztus 13-án Szolnokon kerül sor.

A stratégia tervezete megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben az aszály következtében a magyar mezőgazdaságban keletkezett jelentős károk – továbbá az aszály valószínűségének a klimatikus változások következtében feltételezett növekedése – miatt határozta el a szaktárca az aszálystratégia kidolgozását.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarország egyes területein az aszály előfordulásának valószínűsége növekvő tendenciát mutat. A megfigyelések szerint az elmúlt években a mérsékelt aszály előfordulásának valószínűsége minden évszakban jelentősen nőtt. Emellett a tavaszi, valamint a téli időszakban a rendkívüli aszályok előfordulásának valószínűsége is nagyobb lett. – Az aszály az egész élővilágot sújtja, legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben a mezőgazdaságot, azon belül is a növénytermesztést érinti – állapítják meg a szakértők.

A mezőgazdaságban az aszály az árvízhez és a belvízhez hasonló nagyságú területeket érint és az aszály által okozott károk elérik, illetve meghaladják az árvizek, illetve belvizek által okozott károkét. (Ezek a károk általában 10 milliárd forintos nagyságrendűek.) Az aszálystratégia célja az, hogy támpontokat adjon az aszály megelőzéséhez, illetve annak bekövetkeztekor az okozott kár mérsékléséhez, vagy eltűréséhez szükséges programok kidolgozásához.

Az aszálystratégia elsősorban a mezőgazdaság és az élővilág területén foglalkozik az aszállyal, de felveti azt is, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek az aszály kedvezőtlen hatásainak megelőzéséhez más területeken szükségesek – például az aszály-jelenségek megfigyelése, előrejelzése, a vízkészletek ésszerű megoszlása – közösen, illetve koordináltan lehessen elvégezni.

A stratégia kidolgozói úgy vélik: kiemelten kell foglalkozni az öntözéssel, mint az aszálykár-csökkentés egyik leghatásosabb eszközével. Továbbá az aszály-érzékeny területeken gondoskodni kell az állattenyésztés folyamatos víz- és takarmányellátásához szükséges készletek beszerzéséről és tárolásáról. Meg kell valósítani emellett a természetes erőforrások megelőző jellegű védelmét, különös tekintettel a természetes élőhelyek és ökoszisztémák védelmére.

Az FVM legutóbbi felmérése is alátámasztja az aszály jelentős kártételét, a kalászos gabonáknál ugyanis – különösen az őszi búzánál – jelentős terméskieséssel lehet számolni. A többi mezőgazdaság kultúránál – napraforgó kukorica, cukorrépa, zöldség, gyümölcs – a veszteség még teljes biztonsággal nem ítélhető meg. A terméskiesés ugyanis függhet a csapadékhelyzet további alakulásától.

Az agrártárcánál végzett termésbecslés alapján az őszi és tavaszi kalászos gabonáknál, valamint az őszi káposztarepcénél a terméskilátások jelentős mértékben maradtak el az előző évi és az elmúlt öt év átlagának terméseredményeitől.

Az őszi búzánál a terméskiesés mértékét a szakértők 16,5 százalékra, az őszi árpánál 7,5 százalékra, a rozsnál 13,5 százalékra, a tritikálénál 8 százalékra, a tavaszi árpánál 7 százalékra, az őszi káposztarepcénél pedig 15 százalékra becsülték az előző évhez viszonyítva. Még ennél is nagyobb a kiesés mértéke, ha az elmúlt öt év átlageredményeit veszik alapul.

Az őszi búzánál a szakértők 2,9 tonnás hektáronkénti átlagtermést becsültek, az őszi árpánál 2,7 tonnás hektáronkénti hozammal számoltak, a rozsnál 1,7 tonnás termést reméltek betakarítani. A tritikálé és a tavaszi árpa hozamát egyaránt 2,5 tonnásra, az őszi káposztarepcéét 1,4 tonnásra becsülték hektáronként.

Az agrártárca megyei földművelésügyi hivatalainak jelentései alapján összeállított július közepi felmérés szerint az addig betakarított termések átlagmennyiségét figyelembe véve őszi búzából 2,7 tonnás, őszi árpából 2,5 tonnás, rozsból 1,3 tonnás, tritikáléból 2 tonnás, tavaszi árpából 2,3 tonnás, őszi káposztarepcéből pedig 1,4 tonnás volt a betakarított átlagmennyiség hektáronként.

MTI