Nem gondolják, hogy emel a jegybank

A vártnál magasabb októberi magyarországi inflációs adatok ellenére sem jósolnak egyelőre MNB-kamatemelést londoni felzárkózópiaci elemzők.

A KSH pénteki tájékoztatása szerint a fogyasztói árak a múlt hónapban 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak szakértői széles sávban mozgó, 3,4–3,8 százalék közötti előrejelzéseket adtak az éves összevetésű októberi fogyasztói inflációra a pénteki adatismertetés előtt. Szeptemberben 3,6 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.

Az októberi inflációs adatsor pénteki közzététele után a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózópiaci elemzői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a forint gyengülése „még nem látszik egyértelműen” a múlt havi számokban, különös tekintettel arra, hogy a maginfláció üteme éves szinten nem gyorsult az előző hóról. A cég szakértői közölték várakozásuk szerint novemberben a jövedéki adók emelése „nagyot lendít” főleg az üzemanyagárakon, és kisebb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk fogyasztói árán is. Az élelmiszerek és az üzemanyagok árában megjelenő visszahúzó éves bázishatások azonban valamelyes ellentételező hatást gyakorolnak majd, így a teljes kosárra számolt éves árinfláció az idei év végéig várhatóan nem gyorsul nagyon a jelenlegi szintekről – jósolták pénteki kommentárjukban a JP Morgan londoni elemzői.

A ház szerint ugyanakkor jövőre – az áfaemelés hatására – az éves infláció 5 százalék közelébe szökhet fel, de a JP Morgan szakértői 2013-ban már 3-4 százalékra visszalassuló inflációs ütemet várnak. A cég szerint valószínűtlen, hogy a pénteki inflációs adatsor komolyabb hatást gyakorolna a magyar jegybank pénzügypolitikájára, amelynek fő meghatározó tényezője változatlanul az euróövezeti válság és a forint árfolyammozgása. A forint gyengesége egyértelműen növelte egy „vészkamatemelés” kockázatát, a JP Morgan elemzői szerint azonban az MNB „még mindig vonakodik attól, hogy meghúzza a ravaszt”, mivel a gazdaságban recessziós kockázatok mutatkoznak.

A ház alapeseti előrejelzése továbbra is az, hogy az MNB a jövő év első felének végéig nem módosít 6,00 százalékos alapkamatán. Az euró forintárfolyama más nagy londoni házak véleménye szerint sem érte még el azt a szintet, amely az MNB-t jelentősebb kamatemelésre ösztönözné. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője – aki a minap átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára a felzárkózó országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról – közölte: az RBS korábban a 295–300 forintos eurósávot tartotta MNB-kamatemelési küszöbnek, a ház szerint azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320–325 forintos árfolyamsávhoz. Az RBS vezető londoni felzárkózópiaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy „próbára tegye az MNB elszántságát”.