Magyarország legmélyebb barlangjáról még mindig nem tudni, hogy hol lehet az alja

Az egyik legszebb hazai középhegységünk, a Bükk, számos kevéssé ismert rekorddal büszkélkedhet. Így például a Bükk-hegységben eddig felderített mintegy 1100 karsztbarlang között találjuk Magyarország legmélyebb barlangját is, amelynek folyamatosan növekszik az ismert mélysége a már több évtizede folyó sorozatos és igen nehéz feltárások eredményeként. Ez a különleges és egyedi természeti kincsünk 1993 óta áll fokozott védelem alatt. Az ország legmélyebb barlangja nem minősül zárt területnek, de csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és hivatásos túravezető kíséretében látogatható, ami a nagyobbrészt nehezen bejárható és meredek barlangi járatok miatt több mint indokolt intézkedés.

A Bükk hazánk egyik legfestőibb vidéke Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Triász időszaki tengeri életkép halgyíkokkal  Fotó: Zdenek Burian

A hegység karbonátos anyagának köszönhető a karsztosodásra való erős hajlam, és ez az oka a hegységben, illetve különösen a Bükk -fennsíkon található nagyszámú barlang és víznyelő kialakulásának is. A hegység egyik legfontosabb geográfiai jellemzője, a karsztosodás a földtani bizonyítékok szerint a miocén időszak legvégén, nagyjából hatmillió éve kezdődött el. 

A Föld a triász időszakban  Fotó: ESA

A fennsíkon kirándulva számos víznyelőt fedezhetünk fel, amelynek mindhárom típusa, a dolina, a töbör és a zsomboly egyaránt fellelhető itt. A Bükk karsztos területén jelenleg 1100 barlangot tartanak nyilván, de valószínű, hogy a számuk magasabb ennél és számos a mélyben rejtőzködő barlang vár még felfedezésre.

Hátborzongató leletre bukkantak a barlangászok

Egészen a közelmúltig, 2014 -ig a hazai geográfiai szakirodalom az ugyancsak a Bükk területén fellelhető István-lápai-barlangot tartotta Magyarország legmélyebb barlangjának a 254 méteres mélységével. 

A Bükk-fennsíkon, a Menyecske-töbör és a Közép-Bérc között nagyjából félúton fekvő és nyitott bejáratú Bányász -barlangot már a régi időkben is ismerték. A barlang tudományos igényű feltárását azonban csak 1963 -ban kezdték el a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport hivatásos barlangászai. 

A Bükkben a kasztosodás miatt igen sok barlang alakult ki  Fotó: Gyurika / Wikimedia Commons

A bejárat utáni kürtőt teljesen betemette az évszázadok során felhalmozódó szárazföldi üledék, ezért amikor a kutatók hozzákezdtek a Bányász-barlang feltárásához, még fogalmuk sem volt arról, hogy mekkora lehet az üreg. De a munkálatok megkezdésekor azt sem tudták a barlangászok, hogy milyen mély lehet a függőleges, hasadékszerű kürtő. Amikor a barlangászok a kürtőt befedő mintegy hét méter vastag üledéket eltávolították, hátborzongató felfedezést tettek; 11,5 méter mélyen egy eltemetődött emberi csontvázra bukkantak. Az 1963 -ban elkezdett első nagy feltárás során 120 méteres mélységig jutottak le a kutatók, felfedezve az Omladékos-termet.

                                     A Bányász-barlangot a függőleges és mély járatok jellemzik                                            Fotó: Egri Csaba / Wikimedia Commons

 A barlang felépítése, a függőleges hasadékszerű szerkezet azt sugallta, hogy az nem a 120 méteres mélységnél ér véget, ám egy vízbetörés miatt félbe kellett szakítani a további feltárást. A megkezdett munkát több mint egy évtizedes kihagyás után 1975 -ben a Hermann Ottó Karszt és Barlangkutató Csoport szpeleológusai folytatták tovább. Nem messze az 1963 -as feltárás végpontjától egy újabb függőleges járatot fedeztek fel, amit később a csoport tiszteletére Hermann -kürtőnek neveztek el. 1975 -ben az addig feltárt 130 méteres mélységével a Bányász -barlang Magyarország 9. legmélyebb barlangjának számított.

Egyre mélyebbre jutottak le a kutatók  Fotó: Egri Csaba / Wikimedia Commons

 1992 -ben a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub barlangászcsoportjának tagjai folytatták a kutatómunkát, de nekik nem sikerült rábukkanniuk a korábban már feltárt Omladékos-teremre, sem pedig a Hermann-kürtőre. Noha azt sejteni lehetett, hogy a Bányász -barlangnak még sok a felfedezetlen titka, de ekkor úgy tűnt, hogy megrekedt a kutatómunka.

Még mindig nem tudni, hogy hol lehet a Bányász-barlang legmélyebb pontja

A barlang különleges kutatástörténete 2010-ben több barlangászcsoportot is arra ösztönzött, hogy egyesítsék az erőforrásaikat az ígéretesnek és igen izgalmasnak tűnő feltárás folytatásához. Így jött létre a több egyesület legképzettebb profi barlangászaiból álló Szinva Csoport. 

A Szinva Csoport Magyarország legmélyebb barlangjának teljes körű feltárására 2010 -ben létrehozott professzionális barlangászokból álló kutatócsoport. Elsődleges kutatási területük tárgya a Bányász barlang bejárata és a Szinva -forrás közötti 400 méteres szintkülönbség feltárása.

2010 októberében a csoport tagja, Rántó András, a végponti zónát újra bejárva ismét rábukkant a 35 évvel korábban felfedezett Hermann-kürtőre. 

Ezután itt, az addigi mélyponton, a huzat irányát követve fogtak hozzá a bontáshoz, amelynek eredményeként rövidesen felfedeztek egy apró omlásos termet, amit az itt talált mintegy tucatnyi kisragadozó csontvázáról Nyest-teremnek neveztek el.

A Nyest-termet az itt talált nyest csontokról nevezték el  Fotó: Berentés, Ágnes / Wikimedia Commons

 2011 januárjában sikerült áttörniük az egyik szálkőszűkületet, ahonnan továbbhaladva 112 méteres mélységben felfedezték a Cseppköves -termet, valamint az ebből nyíló Hasadék-aknát. 

Csaknem három évvel később, 2014. január 8-án a kitartó kutatómunkának köszönhetően sikerült elérniük a 234 méteres mélységben fekvő Anna- aknát, 

majd innen továbbhaladva március 15-én  megtalálták a barlang addigi legmélyebb pontját, 274 méteren. Ezzel a felfedezéssel az 1975 -ben még csak a 9. helyen álló Bányász -barlang átvette a vezetést a legmélyebb hazai barlangok listáján, maga mögé utasítva az addigi első helyezett István-lápi-barlangot.

A mély Bányász-barlang kutatása még további felfedezésekkel kecsegtet  Fotó: Agnes, Berentes / Wikimedia Commons

 2020 augusztusában a kutatócsoport bejelentette, hogy egy kisebb szakaszon, egy frissen felfedezett 23 méteres hasadékon át sikerült lejjebb jutniuk és 290 méteren érték el a Bányász-barlang mindeddig ismert legmélyebb pontját. A feltárás eredményei azonban azt valószínűsítik, hogy még itt sincs vége a mélybe vesző barlangnak. 

A barlangász-szakértők azt feltételezik az ebben a mélységben is tapasztalható és lentről érkező huzat erejéből, hogy a Bányász -barlang legmélyebb pontja  elérheti akár a 400 méteres mélységet is. Éppen ezért a kutatás sem tekinthető lezártnak, ami minden bizonnyal újabb további érdekességekkel fog szolgálni az immár „orrhosszal” a legmélyebb hazai barlangnak számító különleges karsztképződmény, a Bányász-barlang  történetében.

Magyarország legmélyebb barlangja:

• a Lillafüredtől nyugatra, a Bükk -fennsíkon található Bányász -barlang,
• ami a karsztosodás eredményeként alakult ki,
• és amelynek az eddig ismert legnagyobb mélysége 290 méter,
• de a szakértők szerint a barlang tényleges végpontja elérheti akár a 400 méteres mélységet is.