„Merkozy” gondban lehet a pénteki csúcson

Merkel és Sarkozy eltökélt, az EU elnöke már kevésbé. Anglia nem támogat olyan javaslatot, mely ellenkezik érdekeikkel. Az S&P átlépett egy morális határt.

Párizsi források szerint Franciaország és Németország nem fogja engedni, hogy „erőteljes” megegyezés nélkül álljanak fel a tárgyalóasztaltól a pénteki uniós csúcson. Angela Merkel német kancellár valamint Nicolas Sarkozy francia államfő egyértelmű célokat fogalmazott meg hétfőn: meg kell állítani az euróövezetet ért adósságspirált.

Kötelező szankciókat kívánnak bevezetni azon tagállamok ellen, melyek nem tartják be a hiánycélokat, ezzel is elősegítve, hogy helyreálljon a piaci bizalom az euróövezetben. Elképzelésük szerint így megállítható lenne az adósságválság továbbgyűrűzése. A francia-német megegyezés reformjavaslatait szerdán megküldték Herman Van Rompuynak, az Európai Unió elnökének. A belga politikus vezeti majd a pénteki csúcsértekezletet.

Tengerentúli befolyás?

Timothy Geithner, amerikai pénzügyminiszter európai „turnéja” során uniós vezetőkkel találkozik a héten, hogy költségvetési fegyelemre biztassa Európa államait. Szerinte komolyabb beavatkozásra van szükség, hogy a gazdasági növekedés helyreálljon Európában.„Bízom a francia államfő és pénzügyminisztere munkájában, mert Németországgal karöltve egy erősebb Európát hozhatnak létre” – mondta Geithner, miután tanácskozott francia kollégájával, Francois Baroinnal.

„Sem Sarkozy, sem pedig Merkel nem fogja elhagyni a tárgyalóasztalt addig, amíg nem született hathatós egyezség” – mondta Baroin, aki hozzátette, hogy Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy megtarthassa legmagasabb adósságkockázati besorolását. „Sok múlik azon, hogy mi fog történni pénteken, hogyan fogadják majd az államfők a javaslatokat” – fűzte hozzá a pénzügyminiszter.

Az Egyesült Államok rendkívül érdekesen áll hozzá az európai adósságválsághoz: az S&P is nyomást gyakorolt az uniós csúcsra, míg Geithner szerdán már arról beszélt, hogy az amerikai jegybank mégsem ad pénzt a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy az növelje a rászoruló országok megsegítésére elkülönített alapját. Korábban még más terveik voltak.

A Standard & Poor's kedden tizenöt euróövezeti tagállam adósosztályzatának rontását helyezte kilátásba. Egy esetleges leminősítés miatt megugranának az érintett tagországok hitelfelvételi költségei, mivel egyes befektetők a rosszabb besorolású kötvényeiket kénytelenek lennének eladni.

A világ vezető hitelminősítő cége augusztusban megvonta legmagasabb, „AAA”-s adósbesorolását az Egyesült Államoktól. Döntését akkor azzal indokolta, hogy az államháztartási konszolidációs terv, amely az államadósság-limit emeléséről folytatott kongresszusi vita lezárásaként jött létre, elégtelen a középtávú amerikai államadósság-pálya stabilizálásához. A leminősítés az S&P folyamatos figyelmeztetései után következett be, így az európai politikusoknak számolniuk kell az „amerikai fenyegetéssel” is.

Az S&P átlépte a határt

Egyes befektetők már úgy gondolják, hogy az S&P legutóbbi közleményével átlépett egy vonalat, mely a befektetők iránti felelősség és a politikai lobbi között húzódott. „Úgy gondolom, hogy jól időzített az S&P” – mondta Stephen Jen, az SLJ Macro Partners egyik ügyvezetője. „Ugyanakkor – ahogy azt az Egyesült Államok esetében is tették – most úgy tűnik, hogy inkább hatást akarnak gyakorolni a folyamatokra, szemben annak reflektálására, és nem vagyok benne biztos, hogy nekik ezzel kellene foglalkozniuk” – érvelt Jen. John Chambers, az S&P szuverén adósértékelő bizottságának elnöke szerint nem érdekük belefolyni az európai politikai folyamatokba. „Ugyanakkor, a politika fontos része az elemzéseinknek” – tette hozzá.

Alábbhagyott a hétfői lelkesedés?

„A német kormány már szinte feladta a reményt, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamát meggyőzheti az EU alapszerződésének módosításáról” – mondta a Dow Jonesnak egy vezető beosztású német kormányzati tisztségviselő szerdán. „Pesszimistább vagyok, mint egy hete, hogy teljes egyetértés születhet” – fogalmazott a neve elhallgatását kérő berlini forrás.

A szakember szerint valószínűbb, hogy a 17 euróövezeti tagállam, illetve „négy vagy öt” másik EU-tagállam külön állapodik meg a gazdaságpolitikák fokozottabb összehangolásáról, költségvetéseik brüsszeli ellenőrzéséről és az adósságállomány, illetve a költségvetési hiány mértékére vonatkozó szigorúbb szabályokról.

A britek még keresztbe tehetnek

„Keményebb szabályokkal kezelhető az euróövezet adósságválsága, s ez az európai szerződések módosítása nélkül is elérhető” – fogalmazott Van Rompuy, az unió elnöke. Egy kiszivárgott jelentés szerint a belga politikus egy „fiskális megállapodást” lát elérhetőnek a pénteki csúcson, mely nem igényel hosszadalmas ratifikációt.

Rompuy szerint ez felgyorsíthatná a reformok végrehajtását, valamint kevesebb „politikai bonyodalommal” járna. Ugyanakkor azt az EU-elnök is elismerte, hogy a nagyobb horderejű reformokhoz elengedhetetlen a szerződéseket módosítani. Mint azt korábban megírtuk Párizs és Berlin szerződésmódosításokat javasolt hétfőn annak érdekében, hogy az EU be tudjon avatkozni a hiánycélokat átlépő tagállamok költségvetéseibe.

Feltehetően Rompuy elképzeléseit támogatná Nagy-Britannia is. David Cameron, brit miniszterelnök ugyanis elmondta, hogy nem fog semmilyen olyan új szerződést aláírni, mely nem garantál biztosítékokat London pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, valamint nem biztosítja a britek szerepét az európai egységes piacon. Amennyiben az EU többi tagállama is hasonló szellemben közelítené meg a helyzet súlyát, komoly gondban lehet a „Merkozy” duó...