Mint mondta, helyes célkitűzés a magyar ipar erősítésének szándéka, ám ehhez konkrét intézkedésekre volna szükség. Úgy vélte, ezzel párhuzamosan a kamarának a hatékony gazdaságszervezés érdekében meg kell kapnia az európai kamarai működéshez szükséges jogosítványokat, a szakképzés és a tanácsadás szervezését, a felsőoktatás-akkreditációt, illetve a vállalati vitarendezés lehetőségét.
A kamarai elnök elmondta: ma jelenleg a világban nem pusztán válság, hanem válságok halmaza tapasztalható. Az eurózóna válsága együtt jár egy világpiaci válsággal és az eurózóna tagországainak adósságválságával. Ehhez kapcsolódik Magyarországon egy strukturális válság. Ebben a helyzetben 14 éves mélypontjára zuhant a kamara által mért vállalati konjunktúraindex, amit a tapasztalatok szerint követ a GDP alakulása is, vagyis recesszió várható – tette hozzá.
Úgy vélte, nem segíti a beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését, hogy a térségben Magyarországon a legmagasabbak az adó- és járulékterhek, amelyek még jelentősen nőnek is a minimálbér emelkedésével. E folyamat legnagyobb vesztesei a kamarai elnök szerint az alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató ágazatok lehetnek, mint a könnyűipar és az agrárium, illetve az amúgy is leszakadó térségek.
Jelentős veszélyt jelent az exportpiacok beszűkülése, a likviditás apadása, az egyre rosszabb forintárfolyam, illetve az eladósodott önkormányzatok, amelyek adóemeléssel hajlamosak pótolni forrásaikat – sorolta Parragh László.
Az MKIK elnöke szerint mindeközben a vállalkozások nem érzik a kormányzati akarat érvényesülését. Példaként említette, hogy a valóságban nem jutnak hozzá a vállalkozások az eddiginél gyorsabban az uniós forrásokhoz, illetve semmivel nem hatékonyabb az olyan nagy rendszerek működése, mint a BKV, vagy a MÁV.
Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a tárca egyik legfőbb célja a versenyképesség, ezen belül is a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése. Ennek érdekében terjesztették ki a kedvezményes, 10 százalékos társasági adókulcs értékhatárát, a Széchenyi-kártya programot és ezt szolgálja az adminisztrációs terhek csökkentése is. Arról is szólt, hogy új lehetőségeket látnak a munkahelyteremtésre a bányászat, többek között a szén- és uránbányászat, illetve az aranykitermelés területén.
