A külkereskedelmi függőség 2001-ben alig 40 százalékon állt, majd rohamosan növekedni kezdett, 2003-ban már 51,9 százalékot tett ki, 2006-ban 67 százalékon tetőzött.
A ráta visszaesése nagy részben a világkereskedelem lassulásának, az exportpiacok gyengülésének tudható be. A kelet-ázsiai ország törekvése ugyanakkor éppen a gazdasági szerkezetátalakítás, a belső piac fellendítése, a belülről vezérelt növekedés.
Kína tavaly év végén adott ki először fehér könyvet a külkereskedelemről. Ebben az áll, hogy főképp a fejlődő országokra összpontosítja majd az ország exportját, importját pedig a következő öt évben nyolcezer milliárd dollárra növeli. Emellett a külkereskedelem szerkezeti átalakításának felgyorsítását is tervezi a pekingi vezetés, a minőségi gyártást, a kutatás-fejlesztést és az értékesítési csatornák szélesítését helyezi a középpontba.
Fejlődő országok Kína célkeresztjében
Tavaly 50,1 százalékra csökkent a külkereskedelem aránya Kína hazai össztermékén (GDP) belül, vagyis mérséklődött az ország külkereskedelmi függősége – mutatják a kínai vámhatóság legfrissebb adatai.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!