A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja (PISA) által készített értékelés szerint a siker egyik kulcsa az a fajta felfogás, hogy „az osztály minden tanulója érhet el sikert”, és az, hogy ne hagyják kimaradni vagy megbukni a problémás gyerekeket, ne irányítsák át őket más iskolába vagy speciális csoportokba.
A 6–15 éves tanulók körében végzett felmérésből kitűnik, hogy ha az ebben a korban a tanulókra fordított összesített befektetés nagysága több mint 35 ezer dollár, „a kiadás és az eredmény között már nincs kapcsolat”. (A pénzt „harmonizált monetáris egységben” számolják.)
A párizsi székhelyű szervezet példaként hozza fel a százezer dollár fölötti befektetést felmutató Luxemburgot, Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Államokat, ahol a tanulói teljesítmény hasonló a még feleannyit sem költő magyarországihoz (44 342 dollár), észtországihoz (43 037) vagy lengyelországihoz (39 964).
A legutóbbi PISA-mérésen legjobb eredményt elérő országok (Finnország: 71 385 dollár, Dél-Korea: 61 104 dollár) messze lehagyják a legtöbbet költőket (Luxemburg: 155 624 dollár, Svájc: 104 352 dollár).
A tanárokba kell fektetni
Az OECD által észlelt másik meghatározó tényező az, hogy azok az országok érik el a legjobb eredményeket az alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés terén háromévenként elvégzett méréseken, amelyek a legtöbbet fektetnek be a tanárokba.
Az erre példaként felhozott Dél-Koreában és Hongkongban a tanárok az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresét keresik. „Általában véve azokban az országokban, amelyek jó eredményeket érnek el a PISA-felméréseken, a legjobb diákokat vonzza a tanári pálya, ahol jó fizetést és magas szakmai megbecsülést élvezhetnek” – hangsúlyozza a Fókuszban a PISA című jelentés.
