Kiss Róbert tájékoztatása szerint az Alföldnek ezen a részén 2011-ben a lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt. Emiatt az elmúlt év végén átlagosan mintegy 120 milliméternyi csapadék hiányzott a talajból. Ezen az állapoton némileg enyhített ugyan a februárban érkezett 20-40 centiméter hó, ám az őszi vetésű állományok további fejlődéséhez, valamint a tavaszi kultúrák vetéséhez, keléséhez elengedhetetlenül szükség lenne mielőbb kiadós csapadékra.
A gazdálkodók jelenleg különböző agrotechnikai módszerekkel – elsősorban simítózással és hengerezéssel – próbálják megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Emellett az ilyenkor szokásos ütemben haladnak a talaj-előkészítési munkákkal és az őszi vetésű növények fejtrágyázásával is. A tavaszi árpa, magborsó és zab vetése folyamatos, a legfrissebb adatok alapján mintegy 50-70 százalékos készültségi fokot mutat – tette hozzá a szakember.
Jelezte: az ősszel elvetett szántóföldi növények fejlettsége eltérő, többnyire elmarad az ez idő tájt elvárható mértéktől. Az árpa és a kenyérgabona csak február végén, illetve március elején kezdett sorolni. A megszűnő éjszakai fagyok, illetve az erősödő nappali felmelegedés hatására a vegetáció beindult, az állományok azonban a csapadékhiány következtében vontatottan fejlődnek.
A káposztarepce 75-80 százaléka tavaly ősszel egyáltalán nem, vagy csak gyengén, hiányosan sarjadt. A kikelt vetések fejlettsége is jórészt visszamaradott volt. Az érintett területek egy részét őszi búzával már korábban újravetették, másik részében tavaszi növényeket termelnek majd a gazdálkodók – fogalmazott az igazgató aláhúzva, hogy az elmúlt években megszokott 150 000 hektáros tavaszi vetésterülettel szemben 2012-ben a gazdálkodók szándéka szerint mintegy 170 000 hektáron kerül vetőmag a talajba.
Kiss Róbert szerint ez a növekedés jórészt ugyancsak a tavaly ősszel rosszul kelt, vagy a tél folyamán kipusztult őszi vetések – zömében repce – elsősorban tavaszi kultúrákkal történő pótlásának köszönhető.
Az utóbbi kategóriába sorolható növények közül napraforgóból mintegy 81 000, szemes kukoricából közel 53 000, árpából 7123, zabból 3891, cukorrépából 1054, míg burgonyából 121 hektár a tervezett vetésterület Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
