Sok még a kiaknázatlan lehetőség

Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint az Európai Unióban tevékenykedő kis- és középvállalatok (kkv) egyre környezetbarátabbnak mondhatók, de még számos kiaknázatlan lehetőség is akad számukra ezen a téren.

WL
2012. 03. 27. 14:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Eurobarométer-felmérés Brüsszelben közzétett eredményei szerint a szektor cégeinek kevesebb mint egynegyede használja ki például az egységes uniós belső piac által kínált előnyöket környezetbarát termékek vagy szolgáltatások területén. A jelentés megállapítja: ennek útjában a bürokráciát tekintik az egyik legfőbb akadálynak, a kkv-k 20 százaléka szerint könnyebb lenne zöldberuházásokat végrehajtani, ha a tagállamok közötti adminisztratív és jogi eljárások egyszerűbbek lennének.

A környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítő kisvállalatok közül ötből három folytat gazdasági tevékenységet ezen a piacon több mint három éve. Ez az arány nagyobb, mint az egyesült államokbeli 52 százalék.

A jelentés azt is megállapította, hogy „az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások 37 százalékának van már környezetbarát állásban dolgozó legalább egy teljes- vagy részmunkaidős munkavállalója”. A környezetbarát munkahelyeket ugyanakkor továbbra is elsősorban a nagyvállalatok és nem a kkv-k hozzák létre. Becslések szerint a kisvállalkozói szektorban az elkövetkező két évben a környezetbarát munkahelyek száma 35 százalékkal fog bővülni.

Hatékonyabb rendszert szeretnének

Jelentést tett közzé a kis- és középvállalatokról kedden az Európai Számvevőszék is. Ez elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) foglalkozott, és egyebek között azt állapította meg: a kis- és középvállalkozások számára nyújtott pénzügyi konstrukciók eredményességét és hatékonyságát gátolta, hogy az alap szabályozási kerete „nem volt megfelelő az alkalmazott különböző típusú pénzügyi konstrukciókat illetően”.

„A támogatások igen gyakran késve jutottak el a kedvezményezett kkv-khoz, a támogatott intézkedéseknek pedig kevés magánberuházást sikerült magukhoz vonzaniuk. Ha egyáltalán készültek elemzések a kkv-k finanszírozási hiányáról, azok igen hiányosak voltak. Ráadásul az igénybe vett pénzügyi közvetítők bizonyos esetekben indokolatlan irányítási költségeket terheltek a kedvezményezett kkv-kra” – áll a jelentés eredményeit összegző sajtóközleményben.

Megállapításai nyomán a számvevőszék ajánlásokat is megfogalmazott az Európai Bizottságnak a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.