A brüsszeli zöld jelzés pozitív hatásai

Szárnyaló forint, csökkenő kockázatok, konvergenciaprogram és brüsszeli zöld jelzés – így lehetne összefoglalni a hét legfontosabb gazdasági eseményeit.

Már múlt héten világosság vált, hogy fordulópont lehet ez a hét. Az is lett: az Európai Bizottság ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország megkezdhesse a tárgyalásokat a pénzügyi segítségnyújtásról.

Kedden még a bizonytalanság jellemezte a piacokat, s a hét elején már a 300 forintos szinteket súrolta az euró árfolyama. Török Zoltán szerint a hétfőn bejelentett konvergenciaprogram, valamint a keddi Orbán–Barroso találkozó hatásai mozgatták a piacokat, nem is beszélve a szerdai „bizottsági zöld jelzésről”.

„A félelmek kedden még jelentősebbek voltak, de csütörtökre a kockázati prémium kiárazódott a piacokon – mind az állampapírpiacon, mind pedig a devizapiacon láthattuk ennek hatásait” – emelte ki a Raiffeisen elemzője. Kedden 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, míg csütörtökön 12 hónapos papírokat értékesített az Államadósság Kezelő Központ – hozamcsökkenés mellett.

A Magyar Nemzeti Bank – a piaci várakozásoknak megfelelően – nem változtatott irányadó kamatlábán, s feltehetően a megállapodásig nem is fog azon változtatni. Török elmondta, hogy amint megvan az IMF-megállapodás, utána már megkezdheti a kamatláb csökkentését a jegybank.

Tartható a konvergenciaprogram

A konvergenciaprogram „számszakilag rendben van” az elemző szerint. „Vannak kockázatok a megvalósításában: például tényleg annyi lesz-e az önkormányzatok egyenlege, mint amennyivel számoltak” – mondta Török, s hozzátette, hogy „a deficitcél tartható” a programmal.

Összességében hasonló véleményen van Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője is. Elmondta, hogy „elég nagynak tűnik az intézkedéscsomag”, s a hiánycélok is tarthatóak. Természetesen – mint minden program esetében – vannak kockázatok. „Jogilag elsősorban a telekomadó lehet aggályos” – emelte ki Kondrát.

Néhány kérdést is felvetett az MKB elemzője: például az nem látszódik kristálytisztán a programból, hogy miként csökkennének a kiadások. „Ezeket a számokat egyszerűen el kell hinnünk a kormánynak.”

A növekedéssel lehetnek problémák

Ami a legnagyobb kérdés a konvergenciaprogrammal kapcsolatban, az a növekedési előrejelzés. „Az inflációs előrejelzést megemelték, míg a növekedési adathoz nem nyúltak” – mondta Kondrát, hozzátéve, hogy a GDP-előrejelzés a „csomag előtti szinten”, 0,1 százalékon maradt.

Az intézkedések „rövidtávon visszavethetik a növekedést”, mert kisebb fogyasztást eredményez, mellyel a jövedékiadó-bevételek, valamint az áfabevételek is csökkennek. „Makrogazdasági és jogi kockázatok is vannak a konvergenciaprogramban”, de összességében „akár elegendő is lehet”. Kondrát kiemelte: „Ha ezt végigviszi a kormány, akkor tartható a hiánycél”.

IMF-megállapodásra várva

A bizottság végső döntése még nem ismert, de a tárgyalásokat már megkezdheti hazánk a valutaalappal. Török szerint jogilag talán a pénzügyi tranzakciós adó a leginkább kifogásolható, ugyanakkor a „legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy rendben lesz, s nem ütközik a konvergenciaprogram az uniós jogszabályokkal”. Az elemző szerint „lesz IMF-megállapodás”.

Kondrát szerint van egy olyan nézet is, mely szerint „nem történt gyakorlatilag semmi”, csupán az EU „áttolta a felelősséget” a magyar kormányra. „Eddig a labda az unió térfelén pattogott, most nálunk van” – tette hozzá.

„Amiben az EU engedett – a politikai kérdések – még a későbbiekben visszakerülhetnek, gondoljunk csak a bírósági szakaszra a másik két eljárással kapcsolatban.” Kondrát szerint a piac „túl is reagálta” a történéseket, bár „tényleg közelebb kerültünk a megállapodáshoz”.

A forint jelentőset erősödött szerdán a brüsszeli hírek hatására. Török szerint az IMF-megállapodásig egy szűk, ötforintos sávban mozoghat az árfolyam az euróval szemben. „Korábban 290 forintos eurót vártunk júniusra. Rövidtávon nagyon nagy elmozdulásra okot nem látunk” – emelte ki a Raiffeisen elemzője. A megállapodás körüli huzavona miatt jelenleg még van némi bizonytalanság, de „ha ez eltűnik, akkor kis erősödéssel 285-ig is elmehet az árfolyam”.

„Ahhoz, hogy tovább erősödjön a forint, további jó hírekre van szükség. Ha a külpiaci helyzet pozitívan alakul, akkor akár tovább erősödhet az árfolyam” – mondta Kondrát. Ugyanakkor, ha például a spanyolországi gondok nem oldódnak meg, s megijednek a befektetők, akkor lehet némi korrekció a piacokon. „A külpiacok fogják leginkább mozgatni az árfolyamokat.”

„Az IMF-megállapodással kapcsolatban további híreket vár a piac – például egy kitűzött dátum jót tenne. Alapesetben 290 forint körül mozoghat az euró, de az árfolyam felfelé és lefelé is elmozdulhat” – mondta Kondrát.

Bővült a foglalkoztatás

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt foglalkoztatottsági adatokat. „A munkaerő-kínálat emelkedett. A foglalkoztatás és az aktivitás is nőtt, míg a munkanélküliségi rátában lényegi elmozdulás nem történt” – emelte ki Török. Az elemző hozzátette, hogy leginkább a közmunka programok révén nőtt foglalkoztatás – szemben a versenyszektorral.

Kondrát elmondta, hogy a munkaerő-piaci adat „jobb lett, mint amire számítottak”. A munkaerőpiacon a kormányzati tevékenység mindenképpen pozitívan értékelendő a makroelemző szerint. „Az adatok nem voltak rosszak – nőtt az aktivitás” – tette hozzá. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta lényegében nem változott: „nem mindenki tud elhelyezkedni”. A szakértő szerint „nem csak ennek a kormánynak az érdeme, hogy trendszerűen, folyamatosan bővül a foglalkoztatás”.

Csökkenő kockázatok

A szuverén törlesztésbiztosítási ügyletekből képzett származékos befektetési eszköz, a CDS (Credit Default Swap) árazása is jelentősen csökkent a héten. Hétfőn még 600 körül mozgott a CDS-árazás, mely a Bloomberg adatai szerint a hét végéhez közeledvén 525-re csökkent. A CDS-árazást a piacok tapasztalati alapon a befektetési kockázat egyik legpontosabb számszerűsített mutatójának tekintik.