Félmillió otthon rezsiköltsége lehet kevesebb

Az energiahatékonyság növelése hozzájárul a környezet védelméhez, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és nem utolsósorban jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is.

Az intézet hétfői közleményében hangsúlyozza: az energiahatékonyság növelése hozzájárul a környezet védelméhez, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és nem utolsósorban jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is.

Számítások szerint az éves szinten 30 milliárd forintnyi összegből 2020-ig félmillió lakás újulhatna meg, tartósan 35 ezer munkahely keletkezne, miközben a megtakarított költségekből és a befolyó adókból gyorsan meg is térülne az országnak ez a befektetés.

Az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere 2005 óta kötelezi az EU iparvállalatait és energiatermelőit arra, hogy szén-dioxid-kibocsátásaikat számon tartsák, jelentsék, és éves szén-dioxid-kibocsátásukat kibocsátási egységekkel, más néven kvótákkal kompenzálják. A kvótákat a tagállamok bocsátják ki, és azok szabadon adhatók-vehetők. Mivel kevesebb kvóta van, mint amennyire igény lenne, a kvótáknak piaci ára van, ami kibocsátáscsökkentésre ösztönzi a vállalatokat.

Eddig a kvótákat a tagállamok ingyen osztották ki a vállalatoknak. 2013 után azonban a kvóták mintegy 50 százalékát egy EU-szintű központi árverés útján értékesítik. Ez az értékesítés 2020-ig garantált bevételt jelent Magyarországnak, amelynek mértékét csak a kvóták aktuális piaci ára befolyásolja. A mai árakon az éves bevétel várhatóan 30 milliárd forint lesz. Az EU előírásai miatt e karbonforintoknak legalább a felét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.

A kvótabevételek épület-energiahatékonysági célú felhasználása megfelel más tagállamok gyakorlatának is. Németországban például a teljes kvótabevételt egy klíma- és energiaalapba helyezik, és a bevételek felét, azaz majdnem 1,5 milliárd eurót fordítanak ebből évente az épületek energetikai korszerűsítésére. A német költségvetés minden 100 euróból 50 centet költ épület-energiahatékonyságra, ehhez képest a 30 milliárd magyar karbonforint ilyen célú felhasználása csak 20 fillért jelentene a magyar költségvetés minden 100 forintjából – írják.