A Nemzetközi Valutaalapot, az IMF-et még 1945-ben hozták létre, többek között azért, hogy a megszorult tagországok fizetési mérleggel kapcsolatos problémáira segítséget nyújtson. Úgy fest, Magyarország – ismét – csatlakozik ezen országokhoz.
Legutóbb 2008-ban fordultunk nemzetközi szervezetekhez hitelért: az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól összesen 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretet kapott Magyarország. A valutaalap 12,3 milliárd euróval járult hozzá a kerethez, mely 10,5 milliárd SDR-nek felelt meg. Ebből hazánk összesen 7,6 milliárd SDR-t hívott le – mintegy 8,9 milliárd eurót. Ez nagyságrendileg 2600 milliárd forintot tesz ki.
Rengeteg pénzzel tartozunk
Magyarország februárban kezdte meg a törlesztést a valutaalapnak: 619 millió eurót – 180 milliárd forintot – utalt a washingtoni székhelyű intézménynek. A következő jelentősebb összeg májusban és júniusban esedékes: 830 millió SDR a fizetési kötelezettség – 973 millió euró, azaz 286 milliárd forint. Idén összesen 2,8 milliárd SDR-t vár az IMF (3,29 milliárd euró, 968 milliárd forint).
2013-ban 3,87 milliárd SDR (4,54 milliárd euró, 1336 milliárd forint), míg 2014-ben 603 millió SDR (707 millió euró, 208 milliárd forint) a fizetési kötelezettségünk az IMF felé. A hitelmegállapodás keretében ezen összegek mellett törlesztenünk kell az EU-nak és a Világbanknak is: Brüsszel felé tavaly már megkezdtük a törlesztést, s az utolsó részlet utalását is az unió felé kell majd megindítanunk 2016 második negyedévében.
Jöhet a következő hitelcsomag
A Kopint-Tárki szerint a piacok már elkönyvelték az IMF-megállapodást. Bővebben >>>
A magyar gazdaság rendkívüli módon ki van téve a külpiaci hangulatingadozásoknak. Elemzők szerint a fundamentumok összességében rendben vannak, mégis magas a bizonytalanság – ezért is van szükség a védőhálóra.
Fontos tisztázni, hogy a tárgyalások eleddig nem azért nem kezdődtek meg, mert nem volt meg ehhez a kormányzati szándék – legalábbis a nyilatkozatok alapján erre lehet következtetni. Egy nemzetközi megállapodás ugyanis kiköti, hogy uniós tagállam nem tárgyalhat önállóan az IMF-fel, amíg arra az Európai Bizottság nem bólint rá, továbbá a valutaalap nem támaszthat politikai feltételeket sem a hitelnyújtásához. Emiatt nem kezdődhettek még el a tárgyalások, ugyanis Magyarországgal szemben több eljárás is folyamatban van Brüsszel részéről.
Azért az belátható, hogy a bírák nyugdíjazásának vagy éppen az ombudsman jogkörének gazdasági szempontból nem sok köze van egy hitelszerződéshez. Ugyanakkor ez politika, s amíg ezen kérdéseket nem tisztázzuk az unióval, addig hivatalosan nem folytathatunk hiteltárgyalásokat az IMF-fel. A héten Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter is „csak” informális megbeszélésekre utazott Washingtonba, melyek után elmondta: felmerült, hogy a Világbank és az IMF tavaszi ülésszakát esetleg felhasználhatnánk a tárgyalások elkezdésére.
Hozzányúlnánk-e az újabb hitelkerethez?
Jelenleg Magyarország a piacokról finanszírozza államadósságát – azaz újítja meg a lejáró adósságpapírjait. A hozamok pedig veszélyesen magasak: a hosszabb lejáratú állampapírok – 3, 5, 10 és 15 éves – esetében 8,5 százalék feletti kamatokról beszélhetünk, de az egy éven belüli lejárattal bíró papírok esetében is 7 százalék felettiek a hozamok. Ez hosszú távon nagyon megnehezíti az államadósság finanszírozását.
Az IMF körülbelül 4 százalékos kamatra adna hitelt. Tehát gazdaságilag több mint megfontolandó lenne lehívni a megítélt keretet, mely a Magyar Nemzet információi szerint – diplomáciai forrásokra hivatkozva – 10-15 milliárd euró lehet.
A román példa
Elemzői vélemények szerint a kötvényhozamokat 1-1,5 százalékkal csökkenthetné a megállapodás, mely még mindig rendkívül magas lenne az IMF 4 százalékos kamatához mérten. Ebből a szempontból érdemes megnézni Románia helyzetét. Szomszédunk ugyanis hasonló cipőben jár, mint Magyarország: 2009-ben készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF-fel, s 10,57 milliárd SDR-t (12,4 milliárd euró) le is hívott ebből.
Románia tavaly márciusban újabb szerződést kötött a valutaalappal – ezúttal 3,09 milliárd SDR (3,6 milliárd euró) értékben. Ezt az EU 1,4 milliárd euróval, míg a Világbank további 400 millió euróval egészítette ki. Az adósság finanszírozására ugyanakkor ez az újabb elővigyázatossági megállapodás sok jót nem hozott: az Európai Központi Bank adatai alapján a hosszú lejáratú állampapírok hozamai érdemben nem változtak az elmúlt évben – a szerződés megkötésekor 7,31 százalék volt a hozam, s jelenleg is hét százalék körül mozog.
Az IMF egyik „legfontosabb ügyfelévé” válhat Magyarország
Az adatok egyértelműen azt vetítik előre, hogy az IMF pénzéből olcsóbban lehetne finanszírozni az ország adósságát. Amennyiben 15 milliárd eurós elővigyázatossági megállapodást kötnénk a nemzetközi szervezetekkel, akkor annak kétharmadát az IMF állná – mintegy 10 milliárd eurót, mely 8,53 milliárd SDR-nek felelne meg.
Magyarországnak a valutaalappal szemben fennálló tartozása jelenleg 7,11 milliárd SDR (8,33 milliárd euró, 2452 milliárd forint). A várakozások szerint nyár végéig megszülethet az újabb megállapodás, míg augusztus végéig hazánk 1,39 milliárd SDR-rel (1,63 milliárd euró, 479 milliárd forint) csökkenti majd adósságát.
Amennyiben nyár végén megszületik a megállapodás, s Magyarország le is hívja a számára megítélt hitelkeret teljes egészét, akkor hazánk úgy kezdené a harmadik negyedévet, hogy 14,25 milliárd SDR-rel tartozik (16,7 milliárd euró, 4915 milliárd forint) az IMF-nek. A valutaalapnak ennél nagyobb kitettsége csak Görögországban van…
Az IMF weboldalán fellelhető adatok alapján jelenleg Görögország 17,5 milliárd SDR-rel (20,5 milliárd euró) tartozik a valutaalapnak. A déli országot a február 29-i adatok szerint Írország, Portugália, Románia, Ukrajna és Magyarország követi. Régiónkban még Szerbia rendelkezik IMF-szerződéssel, tartozásuk azonban csekélynek mondható (1,37 milliárd SDR, 1,6 milliárd euró).
