Olcsóbb lehet a finanszírozás

Az adósságállomány finanszírozása olcsóbb lehet az IMF forrásaiból. Ha megszületik a megállapodás az IMF-fel, gazdaságilag logikus lépés lehet lehívni a megítélt keretösszeget.

Azért az belátható, hogy a bírák nyugdíjazásának vagy éppen az ombudsman jogkörének gazdasági szempontból nem sok köze van egy hitelszerződéshez. Ugyanakkor ez politika, s amíg ezen kérdéseket nem tisztázzuk az unióval, addig hivatalosan nem folytathatunk hiteltárgyalásokat az IMF-fel. A héten Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter is „csak” informális megbeszélésekre utazott Washingtonba, melyek után elmondta: felmerült, hogy a Világbank és az IMF tavaszi ülésszakát esetleg felhasználhatnánk a tárgyalások elkezdésére.

Hozzányúlnánk-e az újabb hitelkerethez?

Jelenleg Magyarország a piacokról finanszírozza államadósságát – azaz újítja meg a lejáró adósságpapírjait. A hozamok pedig veszélyesen magasak: a hosszabb lejáratú állampapírok – 3, 5, 10 és 15 éves – esetében 8,5 százalék feletti kamatokról beszélhetünk, de az egy éven belüli lejárattal bíró papírok esetében is 7 százalék felettiek a hozamok. Ez hosszú távon nagyon megnehezíti az államadósság finanszírozását.

Az IMF körülbelül 4 százalékos kamatra adna hitelt. Tehát gazdaságilag több mint megfontolandó lenne lehívni a megítélt keretet, mely a Magyar Nemzet információi szerint – diplomáciai forrásokra hivatkozva – 10-15 milliárd euró lehet.

A román példa

Elemzői vélemények szerint a kötvényhozamokat 1-1,5 százalékkal csökkenthetné a megállapodás, mely még mindig rendkívül magas lenne az IMF 4 százalékos kamatához mérten. Ebből a szempontból érdemes megnézni Románia helyzetét. Szomszédunk ugyanis hasonló cipőben jár, mint Magyarország: 2009-ben készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF-fel, s 10,57 milliárd SDR-t (12,4 milliárd euró) le is hívott ebből.

Románia tavaly márciusban újabb szerződést kötött a valutaalappal – ezúttal 3,09 milliárd SDR (3,6 milliárd euró) értékben. Ezt az EU 1,4 milliárd euróval, míg a Világbank további 400 millió euróval egészítette ki. Az adósság finanszírozására ugyanakkor ez az újabb elővigyázatossági megállapodás sok jót nem hozott: az Európai Központi Bank adatai alapján a hosszú lejáratú állampapírok hozamai érdemben nem változtak az elmúlt évben – a szerződés megkötésekor 7,31 százalék volt a hozam, s jelenleg is hét százalék körül mozog.

Az IMF egyik „legfontosabb ügyfelévé” válhat Magyarország

Az adatok egyértelműen azt vetítik előre, hogy az IMF pénzéből olcsóbban lehetne finanszírozni az ország adósságát. Amennyiben 15 milliárd eurós elővigyázatossági megállapodást kötnénk a nemzetközi szervezetekkel, akkor annak kétharmadát az IMF állná – mintegy 10 milliárd eurót, mely 8,53 milliárd SDR-nek felelne meg.

Magyarországnak a valutaalappal szemben fennálló tartozása jelenleg 7,11 milliárd SDR (8,33 milliárd euró, 2452 milliárd forint). A várakozások szerint nyár végéig megszülethet az újabb megállapodás, míg augusztus végéig hazánk 1,39 milliárd SDR-rel (1,63 milliárd euró, 479 milliárd forint) csökkenti majd adósságát.

Amennyiben nyár végén megszületik a megállapodás, s Magyarország le is hívja a számára megítélt hitelkeret teljes egészét, akkor hazánk úgy kezdené a harmadik negyedévet, hogy 14,25 milliárd SDR-rel tartozik (16,7 milliárd euró, 4915 milliárd forint) az IMF-nek. A valutaalapnak ennél nagyobb kitettsége csak Görögországban van…

Az IMF weboldalán fellelhető adatok alapján jelenleg Görögország 17,5 milliárd SDR-rel (20,5 milliárd euró) tartozik a valutaalapnak. A déli országot a február 29-i adatok szerint Írország, Portugália, Románia, Ukrajna és Magyarország követi. Régiónkban még Szerbia rendelkezik IMF-szerződéssel, tartozásuk azonban csekélynek mondható (1,37 milliárd SDR, 1,6 milliárd euró).