A kormánybizottság figyelemmel kívánja kísérni az ELI-projekt ügyét annak érdekében, hogy a későbbiekben a kormány megalapozott döntéseket tudjon hozni ebben a kérdésben. A vizsgálat célja kideríteni, hogy milyen helyben vagy más szinten meghozott döntések vezettek a jelenlegi helyzet kialakulásáig, kiket terhel a felelősség, Szegeden minden szükséges lépést megtettek-e – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Elsődleges nemzeti érdek
A Kormányszóvivői Iroda hangsúlyozza, a kormány számára a kiemelt fontosságú és nemzetközi vonatkozásai miatt rendkívüli jelentőségű fejlesztés megvalósítása elsődleges nemzeti érdek, ezért mindent megtesz, hogy biztosítsa ennek a különleges projektnek a jövőjét.
Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a projekt tudományos előkészítésében kulcsszerepet vállaló rektora az MTI-nek elmondta, valóban csúszik a projekt előkészítése, erre január óta többször is felhívta a döntéshozók figyelmét. Három hónappal ezelőtt maga is szükségesnek látta volna egy vizsgálat elindítását. Az elmúlt néhány hétben azonban úgy tűnt, jelentős előrelépést sikerült elérni – tette hozzá.
A fizikaprofesszor emlékeztetett arra, hogy a mintegy 60 milliárd forintos tudományos beruházás túlnyomó részben uniós forrásból valósul meg. A pályázathoz szükséges tervező munkára a projektet menedzselő ELI-HU Nonprofit Kft. közbeszerzést írt ki, amelynek eredményét a vesztes fél megtámadta, az eljárás lezárultával azonban sikerült megkötni a szerződést, és elkészültek a koncepcionális tervek, illetve a beruházás ütemezése. Ez alapján az eredetileg tervezett 2015-ös határidőig befejezhető a központ kivitelezése – mondta Szabó. A rektor szerint, amennyiben kedvező kormánydöntés születik, szeptemberben be lehet adni a pályázatot a projekt támogatására Brüsszelben.
Minden segítséget megadnak
Szabó kifejtette, valóban érdekes kérdés, mi okozta a tudományos nagyberuházás előkészítésének csúszását, ennek kiderítéséhez minden segítséget igyekszik megadni. A kormánynak erre minden formális vizsgálat nélkül is lehetősége van, hiszen a projektet menedzselő ELI-HU Nonprofit Kft.-ben az állam 90 százalékban tulajdonos, így bármikor ellenőrizheti tevékenységét – tette hozzá.
A tervek szerint a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer épül Szegeden. Az ELI-projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. A berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország vett részt.
Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október elsejei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani.
A szegedi központ építésének közvetlen költsége – amelyet döntő részben uniós forrásból fedeznek – 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás becslések szerint több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban.
origo.hu
Titkos küldetés és nyílt árulás? – Ruszin-Szendi Rumulusz az ukrán kémjátszma fókuszában
