A Magyar Nemzeti Bank elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen kijelentette: hagyni kellene a bankokat, hogy nyereséget termeljenek és így váljanak érdekeltté a hitelezés bővítésében. Szintén fontos feltétele lenne a növekedésnek aktív munkaerő-piaci programok indítása, a kutatás-fejlesztés, illetve a szakképzés erősítése – tette hozzá.
Az MNB-elnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország növekedése a 90-es évek második felében és a 2000-es évek elején meghaladta mind az unió, mind a visegrádi országok átlagát, ám mára mindkettőtől elmarad. Miközben más, hasonló adottságú országoknál már látható a trend változása, Magyarországon nincs fordulat. Ugyanakkor az elmúlt években a gazdaság motorja kizárólag az export volt, miközben folyamatosan csökkentek a beruházások, apadt a belső fogyasztás és emelkedett a munkanélküliség – hangsúlyozta Simor András.
A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött 2008-as hitelmegállapodás volt terítéken szerdán az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Az MNO-nak nyilatkozó Boros Imre közgazdász szerint az egyezség több szempontból is kifogásolható volt, veszteséget okozott hazánknak, ugyanakkor okot adott a jegybanknak a kamatemelésre. A bizottságban Simor András is beszélt az akkori megállapodásról, melyet szükségesnek nevezett.
Bánfi Tamás a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta:Ellehetetlenült pozíciójában Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette az alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén.
Simor: Visszaesett a banki hitelezés
Ugyancsak negatív hatást gyakorolt a növekedésre a felhalmozódott adósság, illetve az, hogy 2009 óta nincs nettó tőkebeáramlás. Ezt tetézi, hogy drasztikusan visszaesett a banki hitelezés és 2015 előtt nem is várható ennek bővülése. Vagyis a magyar gazdaság gondjai elsősorban nem ciklikusak, azaz időszakos jellegűek, hanem strukturálisak, ezek kezeléséhez kormányzati eszközökre van szükség – tette hozzá a szakember.
A monetáris politika a ciklikus problémákra tud befolyást gyakorolni, elsősorban azzal tudja segíteni a jelenlegi helyzet megváltoztatását, hogy kiszámítható döntéseket hoz a Monetáris Tanács – mondta Simor András.
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vezetője a konferencián úgy vélekedett: az unióban tervezett bankunió ugyan jó dolog, ám Magyarországnak egyelőre nem érdeke, hogy részt vegyen benne. Ehelyett a saját felügyeleti rendszerét kell erősítenie. Hosszú távon azt is végig kell gondolni, hogy a PSZÁF-nak és a Magyar Nemzeti Banknak együtt vagy külön kell működnie.
Bankunió vs. Európai Unió
Emlékeztetett arra, hogy az uniós elképzelést a bankunióról, az egységes bankfelügyelet, betétbiztosítás és bankszanálási rendszer kiépítését az hívta életre, hogy a tagállamok és a bankok összefonódása révén a pénzintézetek és az államok egymást fertőzték, miközben a nemzeti felügyeletek elfogultak a saját bankjaikkal szemben.
Az európai gazdasági válság leküzdéséhez, a konszolidációhoz modellváltás, az úgynevezett EU 2.0 szükséges, ugyanis a krízis nem csupán fizetési problémákat, hanem a kialakított monetáris modell válságát jelenti – jelentette ki Andor László csütörtökön Egerben
Nem szabad elsietni a közös euróövezeti bankfelügyeleti hatóság felállítását, a gyorsaság helyett az alaposságra kell törekedni – fejtette ki a német kancellár kedden Berlinben.
Ez vezetett a többi között a spanyol, vagy az olasz bankok válságához, amely csak úgy kezelhető, ha a pénzintézetek nem az államokon keresztül, hanem közvetlenül kapnak segítséget az Európai Központi Banktól (EKB). Ehhez viszont az EKB közvetlen ellenőrzési lehetőségének megteremtése szükséges – mondta Szász Károly.
Mindez viszont felveti annak veszélyét, hogy az európai válságkezelést szolgáló alapok erőforrásai az eurózónában koncentrálódnak. Ha a bankunió létrejönne, a 17 zónatag könnyedén leszavazhatná a 10 egyéb valutát használó tagállamot. Ezért Magyarország számára is fontos, hogy megváltozzon a bankfelügyeleti hatóságra vonatkozó döntési mechanizmus – szögezte el a PSZÁF elnöke.
Se veled, se nélküled
Mindebből szerinte az következik, hogy „az se jó, ha belépünk, de az sem jó ha kívül maradunk”, ám egyelőre mégis a kívül maradás, az intézményrendszer megerősítése, a felzárkózás erősítése a járható út – mondta Szász Károly.
Domokos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke arról szólt, hogy a Költségvetési Tanács egyik legfőbb feladata őrködni az államadósság felett. Ennek érdekében az ÁSZ évente ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek adósságát. Mindez annál is inkább szükséges, mert 2006 és 2010 között 8200 milliárd forinttal növekedett az államadósság, amihez 6600 milliárd forintnyi kamat és járulékteher társul.
Vagyis nehéz helyzetbe került a magyar gazdaság, azaz alapvető gazdaságpolitikai prioritássá vált az államadósság csökkentése. A számítások szerint 2013-ban az államadósságnak az államháztartáshoz viszonyított mértéke a 78 százalékos szint alatt marad, és alapvető cél az uniós túlzott deficiteljárás elkerülése – mondta az ÁSZ elnöke.
Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke végszavában úgy fogalmazott, hogy Magyarország továbbra is a magas kockázatú országok között szerepel, a válság utáni felzárkózásának esélyei leginkább Romániáéhoz és Bulgáriáéhoz hasonlíthatóak.
