Angela Merkel a német iparszövetség (BDI) közgyűlésén elmondott beszédében hangsúlyozta: támogatja az euróövezeti bankfelügyelet erősítését, de úgy véli, hogy fokozatosan és a célnak leginkább megfelelő sorrendben kell kiépíteni a rendszert.
Nem sokat használ egy újabb hatóság, ha nem tud kellő erővel fellépni. Ezt mutatja az alig néhány éve létrehozott Európai Bankhatóság (EBA) és a spanyol bankrendszer terheléspróbájának – stressztesztjének – példája. Az intézmény „nem tudta jól megoldani a feladatát, mert ismét túlságosan erős volt a nemzetállami szintű befolyás” egy uniós szintű hatóság munkájára – mondta Merkel.
José Manuel Barroso az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédében kifejtette: míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte – közölte az Európai Bizottság elnöke.
Michel Barnier EU-biztos szerint az EKB-nak kellene a jövőben felügyelnie az euróövezet közel 6000 bankját. Barnier a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában nem értett egyet Németország álláspontjával, amely szerint csak a legnagyobb, nagy jelentőséggel bíró bankokat kellene az EKB ellenőrzése alá vonni.
Idő kell a válság leküzdéséhez
Hozzátette: az euróövezeti válság nem egyik napról a másikra alakult ki, ezért a válság leküzdéséhez is hosszabb időre van szükség. A pénzügyi piacok továbbra is bizalmatlanok az euróövezettel szemben, ezért csak hiteles, a bizalom helyreállításához vezető megoldásokat szabad alkalmazni. Kifejtette: sikerült eredményeket elérni a tagországok gazdasági és költségvetési politikájának összehangolásában, valamint a valutaunió működését meghatározó szabályok szigorításában, de jobb megoldás lett volna, ha az euróövezeti országok számára költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró uniós fiskális paktum betartását az Európai Unió Bírósága felügyeli.
A kancellár megismételte a német kormánynak azt a korábban is hangoztatott nézetét, hogy a külön-külön felhalmozott adósságok szétterítése a közösség egészére – az euróövezeti szuverén adósságkockázati közösség kialakítása – önmagában nem megoldás a válságra, és csak akkor járható út, ha egyben a tagállamok feletti közösségi ellenőrzést is erősítik.
A német gazdaság kilátásairól szólva hangsúlyozta, hogy Németország nem sziget, vagyis nem tudja függetleníteni magát a világgazdaság és az európai gazdaság folyamataitól, és megérzi a konjunktúra gyengülését. Ugyanakkor a német gazdaság továbbra is erős, ezt mutatja, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány az idén 0,9 százalék lesz.
Bankfelügyelet: sok a vitás kérdés
Az utóbbi hetekben markáns véleménykülönbség mutatkozott az euróövezeti tagállamok, mindenekelőtt Franciaország és Németország között az Európai Központi Bank (EKB) által irányított Egységes Bankfelügyeleti Mechanizmus (EBM) felépítésének lehetséges menetrendjéről. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter például többször is kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e a rendszert a tervezett ütemben, az év végéig létrehozni. Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter viszont azt hangoztatta, hogy nagy hiba volna vesztegetni az időt. Nincs egyetértés abban sem, hogy az új hatóság valamennyi euróövezeti pénzintézetet felügyelje-e vagy pedig csak az úgynevezett rendszerszintű jelentőségű bankokat.
Az EBA stressztesztje nem mutatta ki teljes egészében a spanyol bankrendszer problémáit. A madridi kormánynak végül külső támogatást, egy százmilliárd euró nagyságú keretet kellett igényelnie a szektor stabilitásának helyreállításához.
