A munkahelyvédelmi akcióterv keretében történő változtatás jótékony hatást válthat ki azoknál a vállalkozásoknál, amelyek eddig azért nem vettek fel új – például 25 év alatti – munkavállalót, mert már nem tudták volna kigazdálkodni a bér után fizetendő közterheket – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségnek (VOSZ) főtitkára.
A minimálbér veszélyeztetheti a munkahelyvédelmi akcióterv hatását
Dávid Ferenc információja szerint a jövőre bevezetendő kisadózó vállalkozások tételes adója – amely évi 6 millió forint árbevételig lesz érvényes, és a kisvállalati adó, amelynek bevételi értékhatára 500 millió forint – mellett megmarad az eva is, így a vállalkozások szabadon választhatnak az adózási formák között. Egyébként az előbbi adónemet katának, az utóbbit kivának nevezték el a vállalkozások – jegyezte meg.
Figyelmeztetés
Az akcióterv említett jótékony hatása részben semmissé válhat abban az esetben, ha jövőre a minimálbér és a szakmunkásbér-minimum emelkedik, miközben a gazdaság egésze gyakorlatilag egy helyben topog – figyelmeztetett Dávid Ferenc, hozzátéve, hogy a VOSZ a jelenlegi gazdasági környezetben a minimálbér és a szakmunkásbér-minimum befagyasztását fogja javasolni.
A törvényjavaslat kedvező hatásával egyetért az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is. Borsik János elmondta, hogy a stagnáló gazdasági körülmények között is keresni kell a munkahelyteremtés lehetőségeit, amit segíthet a törvényjavaslat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a „munkaerőcserére”, ami a törvény alkalmazásával járó közteher megtakarítása nyomán előállhat. Hiszen költséget takarít meg, ha 25 év alattiakat, illetve 55 év felettieket vesz fel a munkaadó, miközben a más korosztályú munkavállalóktól megszabadul.
Közel 50 százalékos a járulékkedvezmény
A módosító indítványok bizottsági megszavazása után a parlamentnek benyújtott munkahelyvédelmi akciótervben foglalt törvényjavaslat szerint a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak 100 ezer forint bruttó bérig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük. Azaz a munkáltató amennyiben 200 ezer forintos bruttó bérrel alkalmaz egy pályakezdő fiatalt, 100 ezer forintig egyáltalán nem, a 100 ezer forintot meghaladó rész után pedig 28,5 százalékos mértékben fizet adót.
A törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy a 25 év alattiak és az 55 év felettiek foglalkoztatása után közel 50 százalékos a munkáltatói járulékkedvezmény. Vagyis a jelenlegi 28,5 százalékos szociális hozzájárulási adóból, plusz szakképzési hozzájárulásból 14,5 százalék a kedvezmény, de legfeljebb 100 ezer forintos bruttó munkabérig. Ennél magasabb bér esetén csak 100 ezer forintig érvényes, és a fölötte eső részre nem jár kedvezmény.
Tartósan álláskereső foglalkoztatása esetén az első két évben a munkáltatói adóteher 0 százalék, a harmadik évben 14 százalék. (Tartósan álláskeresőnek számít, aki a foglalkoztatást megelőző 9 hónap alatt legalább 6 hónapig álláskeresőként regisztrált volt.)
