A turizmus húzhatja majd a magyar gazdaságot

Elkészült a nemzeti turizmusfejlesztési koncepció tervezete, mely szerint a turizmus lehet a magyar gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata.

A 2008 után megváltozott környezetben a hitelbőség megszűnt, a hitelek drágák lettek, az európai középosztály árérzékennyé vált, fogyasztási szokásai a turizmus terén is döntően megváltoztak, a konferenciaturizmus megcsappanóban van, a verseny kiéleződött – fejtette ki a miniszter.

Hazánk az egyik legvonzóbb célpont

Magyarország változatlanul Közép-Európa egyik legvonzóbb turisztikai desztinációja, amelynek a zászlóshajója az egészségturizmus, emellett fontos vonzerőt képez a gasztronómia, a hungarikumok, és továbbra is egyszerre kell Budapestet, a hagyományosan nagy vonzerőt jelentő térségeket – például a Balatont és a történelmi borvidékeket – és a többi térséget fejleszteni.

Az új turisztikai koncepcióban azonban egészen másképp kell kezelni a fejlesztéseket, elsősorban vissza nem térítendő európai uniós forrásokból finanszírozható fejlesztésekben kell gondolkodni. Az erősebb pontokat – például a fogturizmust – még erőteljesebben kell fejleszteni, és minden egyes turisztikai fejlesztést területfejlesztéssel kell összekapcsolni.

A miniszter szerint meg kell vitatni, hogy az új nemzeti turizmusfejlesztési koncepció hogyan kapcsolódik össze a 2014–2020 közötti fejlesztési koncepciókkal, a Kárpát-medencei fejlesztéseket tartalmazó Wekerle-tervvel és az adórendszerrel.

Nem kedvez a turizmusnak az általános gazdasági helyzet

A miniszter szólt arról is, hogy a dél-európai országok általános gazdasági környezete nem kedvez a turizmusnak, ugyanakkor Közép-Európa jelentősen felértékelődik minden szempontból, és Magyarországnak nagyon erős közép-európai versenyben kell megállnia a helyét. A dél-európai problémák a miniszter szerint segíthetik a magyar turizmust, miközben a keleti nyitás keretében igen jelentős növekedés várható.

SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány

A belföldi vendéglátás és turizmus követi a vásárlóerő és fogyasztási szerkezet változását, itt egyelőre nincs erős felhajtóerő. Az első lépések hatása a miniszter szerint már érezhető: a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány együttesen potenciálisan 130-140 milliárd forinttal javíthatja a keresletet.

Az NGM vezetése nyitott minden olyan javaslatra, ami a célzott vásárlóerő bővítését szolgálja a turizmus ágazaton belül, ami irányulhat a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány bővítésére, a zsebek közötti átjárásra is. Hasonlóképpen nyitottak a mostani új közgazdasági környezetben arra is, hogy az adórendszert kreatívan használják a belföldi turizmus és vendéglátás segítésére – mondta, hozzátette azonban, hogy nem az áfára gondol elsősorban.

Uniós források helyes felhasználása

A miniszter szerint sokat segíthet az is, ha az uniós forrásokat jól használják fel. Azt javasolta: 2013 végéig, de főként a 2014–2020 közötti időszakban használják ezeket döntő fejlesztési forrásként a turizmusban, mert az eladósodásra épülő világnak vége van. Kiemelte: még ebben a hétéves uniós költségvetési ciklusban is jelentős összegek vannak turisztikai fejlesztésekre, a következő hónapokban még összesen 60 milliárd forint kiemelt (egyenként 1 milliárd forint feletti) turisztikai fejlesztésről lehet dönteni.

Matolcsy György a képviselők kérdéseire elmondta: ősszel áttekintik a SZÉP-kártya szabályozását, mert rekreációra kevesen vették igénybe. A nemzeti légitársaság létrehozását – amelynek előkészítő munkáját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tartja kézben – az NGM teljes mértékben támogatja – mondta. A védjegyeket a fürdőkre és az ifjúsági szálláshelyekre is kiterjesztik, a szerzői jogdíjak terén forgalmi alapú díjakban gondolkodnak – jelezte a miniszter.