Szalay Péter (Fidesz) amellett érvelt, hogy nagyon nehéz úgy teljesíteni a megfogalmazott célkitűzéseket, ha csökkennek az unió kohéziós forrásai.
Erre reagálva Szűcs Tamás hangsúlyozta: az Európai Bizottság költségvetési javaslata összhangban van az EU növekedésösztönző politikájával, de a Magyarország esetében ismert probléma nem egyedi, nem az ország ellen irányul. Ez azokból az elvekből következik, amelyekhez egységesen tartaniuk kell magukat az országoknak – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ezzel a sajátossággal mindenki tisztában van, és a bizottság új javaslata a támogatások összegét tekintve „nagyon komoly emelkedést jelent”.
Magyarország ellen 54 kötelezettségszegési eljárás indult tavaly. Hazánk ezzel az uniós átlag alatt, a középmezőnyben helyezkedik el. A térségbeli államok közül Szlovénia ellen 46, Ausztria ellen 65, Románia ellen pedig 47 ügyben folyt kötelezettségszegési eljárás 2011-ben.
Magyarország jobban járt a halasztással
Nem jött létre a megállapodás az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről, és ez előnyösebb Magyarországnak, mintha elfogadták volna az Európai Tanács elnökének javaslatát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalások végeztével pénteken, s hozzátette: jó reményekkel várja a tárgyalások folytatását. A kormányfő hétfőn arról beszélt, hogy rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón.
Szakértők szerint újabb konfliktusokat okozhat az unió tagállamai között a hétéves költségvetés megszavazásának elhalasztása. Az Európai Bizottság hétfőn csaknem változatlan tartalommal terjesztette elő a jövő évi uniós költségvetésre vonatkozó, újnak mondott javaslatát, miután korábban kudarcot vallott a tagállami kormányokat képviselő, valamelyest szűkmarkúbb tanács, illetve a bővebb kiadási kereteket szorgalmazó Európai Parlament közötti egyeztetés.
