Cséfalvay Zoltán a harmadik európai szemesztert elindító 2013. évi növekedési jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy európai és magyar szinten is sokat kell még tenni, hogy a válság véget érjen.
Az államtitkár emlékeztetett: szigorúbb és növekedésbarát fiskális politikát, a hitelezés helyreállítását, a jelenlegi és jövőbeli növekedés és versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek kezelését, illetve a közigazgatás modernizálását javasolta az Európai Bizottság.
Cséfalvay Zoltán elmondta: a növekedésbarát kiigazítás „jó szlogen, de nagyon nehéz megvalósítani”. Nincs olyan kiadáscsökkentés, amely ne lenne hatással a keresletre, ha pedig bevételnövelő intézkedéseket tesz egy kormány, az nyilván hatással van a növekedésre – tette hozzá.
A költségvetési politikával kapcsolatosan kiemelte: a bizottság azt javasolja, hogy a munkát terhelő adókat célszerű csökkenteni, helyette pedig fogyasztási, környezeti és tulajdoni adókat kell alkalmazni. A kormány adórendszeri átalakítása épp ezt az irányt jelzi – hangsúlyozta. Leszögezte ugyanakkor, hogy a bizottság helyenként olyan részletekbe bocsátkozik, különösen az ingatlanadó esetében, ahol a kormány világossá tette, hogy ha valaki ismeri a magyar ingatlantulajdon szerkezetét, akkor belátja, hogy erre nincs lehetőség.
A prioritások megegyeznek az előző évivel
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője elmondta: a bizottság mostani prioritásai megegyeznek az előző évivel, hiszen időre van szükség ahhoz, hogy az egyes intézkedések beérjenek. A tagországok egyedi sajátosságai miatt nem lehet mindenhol ugyanaz a megoldás, de kellenek közös célkitűzések: így differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációra van szükség – tette hozzá.
Mile Lajos (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy májusban dől el igazán, hogy milyen viszonyban van a magyar költségvetés ezekkel az ajánlásokkal, hiszen akkor derül ki, hogy megszűnik-e a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás.
Szalay Péter (Fidesz) amellett érvelt, hogy nagyon nehéz úgy teljesíteni a megfogalmazott célkitűzéseket, ha csökkennek az unió kohéziós forrásai.
Erre reagálva Szűcs Tamás hangsúlyozta: az Európai Bizottság költségvetési javaslata összhangban van az EU növekedésösztönző politikájával, de a Magyarország esetében ismert probléma nem egyedi, nem az ország ellen irányul. Ez azokból az elvekből következik, amelyekhez egységesen tartaniuk kell magukat az országoknak – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ezzel a sajátossággal mindenki tisztában van, és a bizottság új javaslata a támogatások összegét tekintve „nagyon komoly emelkedést jelent”.
Magyarország ellen 54 kötelezettségszegési eljárás indult tavaly. Hazánk ezzel az uniós átlag alatt, a középmezőnyben helyezkedik el. A térségbeli államok közül Szlovénia ellen 46, Ausztria ellen 65, Románia ellen pedig 47 ügyben folyt kötelezettségszegési eljárás 2011-ben.
Magyarország jobban járt a halasztással
Nem jött létre a megállapodás az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről, és ez előnyösebb Magyarországnak, mintha elfogadták volna az Európai Tanács elnökének javaslatát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalások végeztével pénteken, s hozzátette: jó reményekkel várja a tárgyalások folytatását. A kormányfő hétfőn arról beszélt, hogy rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón.
Szakértők szerint újabb konfliktusokat okozhat az unió tagállamai között a hétéves költségvetés megszavazásának elhalasztása. Az Európai Bizottság hétfőn csaknem változatlan tartalommal terjesztette elő a jövő évi uniós költségvetésre vonatkozó, újnak mondott javaslatát, miután korábban kudarcot vallott a tagállami kormányokat képviselő, valamelyest szűkmarkúbb tanács, illetve a bővebb kiadási kereteket szorgalmazó Európai Parlament közötti egyeztetés.
