Cséfalvay Zoltán a harmadik európai szemesztert elindító 2013. évi növekedési jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy európai és magyar szinten is sokat kell még tenni, hogy a válság véget érjen.
Az államtitkár emlékeztetett: szigorúbb és növekedésbarát fiskális politikát, a hitelezés helyreállítását, a jelenlegi és jövőbeli növekedés és versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek kezelését, illetve a közigazgatás modernizálását javasolta az Európai Bizottság.
Cséfalvay Zoltán elmondta: a növekedésbarát kiigazítás „jó szlogen, de nagyon nehéz megvalósítani”. Nincs olyan kiadáscsökkentés, amely ne lenne hatással a keresletre, ha pedig bevételnövelő intézkedéseket tesz egy kormány, az nyilván hatással van a növekedésre – tette hozzá.
A költségvetési politikával kapcsolatosan kiemelte: a bizottság azt javasolja, hogy a munkát terhelő adókat célszerű csökkenteni, helyette pedig fogyasztási, környezeti és tulajdoni adókat kell alkalmazni. A kormány adórendszeri átalakítása épp ezt az irányt jelzi – hangsúlyozta. Leszögezte ugyanakkor, hogy a bizottság helyenként olyan részletekbe bocsátkozik, különösen az ingatlanadó esetében, ahol a kormány világossá tette, hogy ha valaki ismeri a magyar ingatlantulajdon szerkezetét, akkor belátja, hogy erre nincs lehetőség.
A prioritások megegyeznek az előző évivel
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője elmondta: a bizottság mostani prioritásai megegyeznek az előző évivel, hiszen időre van szükség ahhoz, hogy az egyes intézkedések beérjenek. A tagországok egyedi sajátosságai miatt nem lehet mindenhol ugyanaz a megoldás, de kellenek közös célkitűzések: így differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációra van szükség – tette hozzá.
Mile Lajos (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy májusban dől el igazán, hogy milyen viszonyban van a magyar költségvetés ezekkel az ajánlásokkal, hiszen akkor derül ki, hogy megszűnik-e a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás.
