A meghirdetett összegben értékesített három hónapos diszkont kincstárjegyet (dkj) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdai aukcióján, az átlaghozam emelkedett a múlt heti aukcióhoz és a másodpiaci hozamhoz képest is. Az ÁKK 50 milliárd forint összegű kincstárjegyet hirdetett meg, és annyit is értékesített az aukción. A benyújtott ajánlatok összege 81,677 milliárd forint volt, magasabb, mint az előző héten, amikor 61,945 milliárd forint értékben érkeztek jegyzések.
A mostani aukción 5,49 százalékos átlaghozam alakult ki, ami 2 bázisponttal magasabb az előző heti értékesítés átlaghozamánál, és 16 bázisponttal haladja meg a legutóbbi, december 28-án jegyzett másodpiaci hozamot. Az elfogadott hozamok 5,36 és 5,54 százalék között szóródtak.
Sikersorozat
A december 18-i aukción rekordösszegben, a tervezett 50 milliárd forint helyett 75 milliárd forint értékben adott el három hónap lejáratú diszkont kincstárjegyet az ÁKK.
Ezt megelőzően december 13-án, a tervezett 45 milliárd forintnál nagyobb összegben, összesen 52 milliárd forint értékben, a legutóbbinál alacsonyabb hozamszint mellett adott el három-, öt- és tizenöt éves lejáratú államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ. Novemberben 56,3 milliárd forintért, az év eleje óta pedig csaknem 452 milliárd forintért vásároltak a kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírokból.
December 11-én többszörös túljegyzés mellett megemelt összegben értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet az előző aukciónál alacsonyabb, a referenciahozamnál viszont kissé magasabb hozamon az ÁKK aukcióján.
Növeli a megtakarításokat
Mint a cukrot, úgy viszi az eurókötvényeket a magyar lakosság. A Pemák kibocsátása csökkenti hazánk devizakitettségét, és növeli a megtakarításokat. A jelek szerint a rekordméretű novemberi ÁKK-aukció csak az első lépés volt afelé, hogy Magyarország saját piacáról finanszírozza államadósságát.
Giró-Szász András kormányszóvivő korábban úgy fogalmazott, a siker egyértelmű, és a makroszámokból is világosan látszik, hogy a piac bízik a magyar államban és a magyar gazdaságban. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint megvan a lehetőség arra, hogy a magyar gazdasági növekedésben trendforduló következzen be 2013-tól: a gazdaság 0–2, 0–3 százalékos sávban bővülhet.
