Erre volt szükség Magyarországon

A magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerrel megszüntethető a helyenként még most is tapasztalható kaotikus állapot az élelmiszerek jelölésénél.

TK
2013. 04. 30. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, a cél, hogy a vásárló egyértelműen tudja, mit vásárol és melyik a magyar termék. A VM elkötelezett abban, hogy minél több magyar termék fogyjon Magyarországon.

A Corvin Bevásárlóközpontban a CBA Príma áruházban tartott tájékoztatón az államtitkár elmondta: felmérések szerint a magyar emberek 60 százaléka – árérzékenysége ellenére – megnézi, hogy a megvenni kívánt áru magyar-e, és csak akkor vesz mást, ha nem kap hazai terméket. Reményét fejezte ki, hogy egyre több magyar áru lesz a boltok polcain, illetve azokon látható lesz a jelölésükre szolgáló logó is.

Az államtitkár kisebb gondnak nevezte, hogy a magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerhez való csatlakozás önkéntes, de ennek ellenére bízik abban, hogy ahhoz egyre több áruházlánc – a CBA-hoz hasonlóan – csatlakozik majd. Hozzátette: a magyar termékek forgalmának növekedésével bővül a munkahelyek száma is, amire különösen vidéken nagy szükség van.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta: a CBA az elmúlt időszakban is számos programot valósított meg annak érdekében, hogy a magyar gyártók, termelők termékei minél nagyobb arányban jelenhessenek meg a cég üzleteiben.

Emlékeztetett: a Corvinus Egyetem felmérése szerint a CBA élelmiszerlánc-üzletek polcain – már másfél évvel ezelőtt is – 80 százaléknál több magyar áru volt. Utalt ugyanakkor arra, hogy a magyar termékek jelölése még mindig kaotikus és rendezetlen. Ezért is örül a CBA annak, hogy a szaktárcának sikerült elérnie az uniónál, hogy 2012 szeptemberétől a magyartermék-rendelet hatályba léphetett.

Az azóta gyártott magyar termékek készítői már alkalmazták a rendeletben rögzített három kategória – magyar, hazai és a hazai előállítású termék – jelöléseit. Az idén szeptember 1-jén lejár a türelmi idő, azt követően azoknak a gyártóknak, amelyek termékük hazai jellegét szeretnék kiemelni, a magyartermék-rendeletben meghatározott kategóriajelölést kell használniuk.

A kommunikációs igazgató hangsúlyozta, hogy a CBA elkötelezett a magyar termékek iránt. Ezért kötötte meg a napokban a megállapodást a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, hogy használhassa a cég által kidolgozott szimbólumrendszert – az általa gyártatott vagy gyártott – magyarországi származású áruk jelölésére, mivel várhatóan a későbbiekben ez komoly vonzerőt jelent majd. Fodor Attila az MTI kérdésére elmondta: a CBA évente több száz milliárd forintot költ magyar áruk beszerzésére.

Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője a CBA-val kötött megállapodásukat mérföldkőnek nevezte. Mint mondta, a fogyasztó a terméken található jelölések alapján tájékozódik, például az áru származási helyéről, így fontos az egységes jelölési rendszer alkalmazása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.