Erre volt szükség Magyarországon

A magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerrel megszüntethető a helyenként még most is tapasztalható kaotikus állapot az élelmiszerek jelölésénél.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, a cél, hogy a vásárló egyértelműen tudja, mit vásárol és melyik a magyar termék. A VM elkötelezett abban, hogy minél több magyar termék fogyjon Magyarországon.

A Corvin Bevásárlóközpontban a CBA Príma áruházban tartott tájékoztatón az államtitkár elmondta: felmérések szerint a magyar emberek 60 százaléka – árérzékenysége ellenére – megnézi, hogy a megvenni kívánt áru magyar-e, és csak akkor vesz mást, ha nem kap hazai terméket. Reményét fejezte ki, hogy egyre több magyar áru lesz a boltok polcain, illetve azokon látható lesz a jelölésükre szolgáló logó is.

Az államtitkár kisebb gondnak nevezte, hogy a magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerhez való csatlakozás önkéntes, de ennek ellenére bízik abban, hogy ahhoz egyre több áruházlánc – a CBA-hoz hasonlóan – csatlakozik majd. Hozzátette: a magyar termékek forgalmának növekedésével bővül a munkahelyek száma is, amire különösen vidéken nagy szükség van.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta: a CBA az elmúlt időszakban is számos programot valósított meg annak érdekében, hogy a magyar gyártók, termelők termékei minél nagyobb arányban jelenhessenek meg a cég üzleteiben.

Emlékeztetett: a Corvinus Egyetem felmérése szerint a CBA élelmiszerlánc-üzletek polcain – már másfél évvel ezelőtt is – 80 százaléknál több magyar áru volt. Utalt ugyanakkor arra, hogy a magyar termékek jelölése még mindig kaotikus és rendezetlen. Ezért is örül a CBA annak, hogy a szaktárcának sikerült elérnie az uniónál, hogy 2012 szeptemberétől a magyartermék-rendelet hatályba léphetett.

Az azóta gyártott magyar termékek készítői már alkalmazták a rendeletben rögzített három kategória – magyar, hazai és a hazai előállítású termék – jelöléseit. Az idén szeptember 1-jén lejár a türelmi idő, azt követően azoknak a gyártóknak, amelyek termékük hazai jellegét szeretnék kiemelni, a magyartermék-rendeletben meghatározott kategóriajelölést kell használniuk.

A kommunikációs igazgató hangsúlyozta, hogy a CBA elkötelezett a magyar termékek iránt. Ezért kötötte meg a napokban a megállapodást a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, hogy használhassa a cég által kidolgozott szimbólumrendszert – az általa gyártatott vagy gyártott – magyarországi származású áruk jelölésére, mivel várhatóan a későbbiekben ez komoly vonzerőt jelent majd. Fodor Attila az MTI kérdésére elmondta: a CBA évente több száz milliárd forintot költ magyar áruk beszerzésére.

Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője a CBA-val kötött megállapodásukat mérföldkőnek nevezte. Mint mondta, a fogyasztó a terméken található jelölések alapján tájékozódik, például az áru származási helyéről, így fontos az egységes jelölési rendszer alkalmazása.