A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) török gazdasági szemináriumán Szijjártó Péter kiemelte: a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve Törökország Magyarország 19. legfontosabb partnere, az Európai Unión kívüli országok sorában pedig az ötödik legjelentősebb. Tavaly 2 milliárd dollár felett volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között, és a mérleg Magyarország javára billent: az ország 1,6 milliárd dollár értékben exportált Törökországba és 0,5 milliárd dollár értékben importált onnan. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a török–magyar külkereskedelmi kapcsolat nemcsak kétoldalú viszony, mivel Törökországon keresztül Magyarország egy egész régiót – az arab világot, a kaukázusi köztársaságokat – is elér.
Az államtitkár hozzáfűzte, hogy jelenleg 38 magyar vállalat működik Törökországban, és 293 török vállalat Magyarországon, ilyen például a budapesti repülőtéren a földi kiszolgálást végző Celebi vagy a Duna Döner Kft. A külkereskedelmi forgalmat elsősorban a szarvasmarhaexport, az építőipar, valamint a vízgazdálkodás és környezetipar területén lehet növelni – mondta Szijjártó Péter. Kifejtette: Magyarország tavaly 110 ezer élő szarvasmarhát exportált, ebből 70 ezret Törökországba.
Orbán Viktor magyar és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő megállapodása értelmében felállt az a török–magyar mezőgazdasági munkacsoport, célja a magyar szarvasmarhaexport növelése érdekében közösen rugalmasabbá tenni a török állat-egészségügyi szabályozást – mondta az államtitkár. Az építőipari együttműködésről kifejtette: Törökországban kórházépítési program indul, amelynek keretében négy év alatt 15 milliárd dollárból 30 kórházat építenek fel, ezek földrengésvédelmének kiépítésében magyarok is részt vehetnek, az ezzel kapcsolatos tárgyalások már folynak.
A vízgazdálkodás és környezetipar területén például közműhálózatok építésében, víztisztításban, szennyvízkezelésben nyílhat lehetőség a magyar vízipari és környezetipari klaszter vállalatai számára; erről is elkezdődtek az egyeztetések – mondta az államtitkár.
Szijjártó Péter kifejtette: a légi közlekedés is sűrűbbé válik a két ország között, emellett április elsejei hatállyal Magyarország felfüggesztette a biometrikus adatok felvételi kötelezettségét az ankarai magyar nagykövetségen és az isztambuli főkonzulátuson. Ezenkívül ugyancsak április elsejétől a 6 és 12 év közötti török állampolgárok számára eltörölte Magyarország a vízumeljárás díját. Magyarország kezdeményezte azt is, hogy 30-ról 90 napra emelkedjen a vízummentesség a diplomata szolgálati és speciális útlevelek tekintetében. Megkezdődtek az egyeztetés a magyarországi török emlékhelyek felújításáról is, és tárgyalnak a nukleáris képzési együttműködésről is.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Moszkvában április 22-én nyílik a magyar kereskedőház, és ha egy törökországi nyitásra is érkezik javaslat, akkor Magyarország abban is partner, hogy Törökországban kereskedőházat nyisson. Az államtitkár kifejtette: az MKIK szerdai rendezvénye méltó folytatása annak az együttműködésnek, amit idén megkezdtek a többi között a magyar–török üzleti fórummal és a két miniszterelnök találkozójával.
A válság után semmi nem lesz ugyanolyan, mint előtte, nem lehet ugyanazokkal a gazdaságpolitikai eszközökkel sikeressé tenni egy országot vagy egy vállalatot – mondta Szijjártó. Jelezte: a külgazdaság területén is új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség; ezek közül a legfontosabb, hogy Magyarországnak is be kellett neveznie abba a szövetségkötési versenybe, amibe a nyugat-európai versenytársak már régen beneveztek. Ezért indult a keleti nyitás politikája, amely a gyors növekedést produkáló piacokra koncentrál – hangsúlyozta az államtitkár.
Szijjártó Péter hozzáfűzte: a válság átrendezi a világgazdaság térképét, új centrumok és erőviszonyok jönnek létre, és az egyik legerősebb és legfontosabb szereplő Törökország lesz. Törökország a válság legnehezebb éveiben 8 százalékos gazdasági növekedést tudott produkálni, és képes volt 40 százalék környékén tartani államadósságát. Kérdésre válaszolva elmondta: várhatóan idén az év második felében Ankarába látogat, hogy áttekintsék, hol tart a két miniszterelnök találkozóján kötött megállapodások végrehajtása.
Parragh László, az MKIK elnöke előadásában hangsúlyozta: az MKIK már korábban megkezdte a keleti nyitást, létrehoztak számos vegyes kamarát a legfontosabb partnerországokkal, hogy segítsék a magyar áru- és szolgáltatásexportot. Az MKIK magyar–török tagozatától azt várják, hogy tovább erősítse az üzleti kapcsolatot Törökországgal; ehhez minden feltétel adott – vélekedett az elnök.
A kormány célja, hogy Magyarország termelési központtá váljon Európában, és ehhez versenyképes befektetési környezetet teremt intézkedéseivel – ezt a Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara több vegyes kamarával közösen tartott rendezvényén mondta április 3-án a politikus. A növekedési fordulat címmel tartott előadásában Szijjártó Péter kiemelte: 2013-ban gazdasági növekedési fordulat lesz, és ennek forrása a családok megerősítésével keletkező fogyasztás bővítése, a magyar cégek külpiaci tevékenységének elősegítése, továbbá a stratégiai partnerségi megállapodások rendszere. Az államtitkár kitért arra, hogy helyes volt a kormány adófilozófiai váltása, amely révén egyszerű, átlátható, arányos adórendszer jött létre, ami a termelőszektor számára sok pozitívumot hozott.
A magyar adórendszer inkább a szolgáltató, és nem a termelő szektort terheli – ezt egy osztrák gazdasági lapnak adott interjúban mondta a politikus februárban. Szijjártó akkor arról beszélt, hogy a kormány intézkedései nem bizonytalanítják el a befektetőket. Szerinte ezeket ugyan nem mindenki üdvözli, „de van, aki nagyon is”.
Arra is rámutatott, a kormány célja Európa termelési központjává tenni Magyarországot. Mint közölte, 2010 óta német vállalatok ötmilliárd eurót fektettek be az országban, tizennyolc új gyárat építettek és huszonkettőt bővítettek. Elmondta, hogy az osztrák közvetlen külföldi befektetések terén Magyarország a negyedik helyen áll, emellett Ausztria tavaly november óta – Oroszországot leelőzve – a második legfontosabb kereskedelmi partnere hazánknak Németország után. Kitért arra is, hogy a kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszik, ezzel összefüggésben nemcsak a Távol-Kelet, a Kaukázus térsége és az arab világ, de Afrika felé is nyit. A Nyugat-Balkánon tovább akarja fejleszteni az élenjáró magyar befektetési kapcsolatokat.
