„Ha több ország, nemcsak Franciaország és Spanyolország, hanem Portugália, Görögország, Írország, Hollandia és Szlovénia is haladékot kapott már, akkor Olaszország miért ne?” – idézte a miniszterhelyettest a La Repubblica című lap. A jelenleg érvényes stabilitási programja szerint Olaszországnak az idén kellene a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá csökkentenie államháztartása hiányát – a hivatalos cél 2,9 százalék idénre –, hogy kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól.
Az EU miniszteri tanácsa május 29-én vizsgálja felül a túlzottdeficit-eljárásokat és a különböző haladékkérelmeket, és dönt arról is, hogy a jövőben jobban figyeljenek a szerkezeti hiányra – vagyis a deficit egyszeri és konjunkturális hatásoktól megtisztított magjára –, ne csak az átfogó folyó összegre.
Görögország korábban tavasszal kapott halasztást, nemzetközi mentőprogramja felülvizsgálatának keretében. Portugália és Írország már április 12-én hétéves haladékot kapott az EU miniszteri tanácsától, de nem a deficitcéljára, hanem a nemzetközi mentőprogramjaikban kapott hitelek törlesztésére.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a bírálatokkal szemben, amelyeket főleg a dél-európai országokban fogalmaztak meg a német kancellár költségvetési szigort szorgalmazó politikája ellen.
Németországban a gazdaság az euróövezeti recesszió ellenére az idén és jövőre gyorsuló ütemben nő, a munkanélküliség csökken, az államháztartás pedig egyensúlyba kerül.
Úgy tűnik, hogy az euróövezet az eddigi leghosszabb recesszióját éli át. Korábbi elemzések is kockázati tényezőnek nevezték az eurózónát.
Fassina főnöke, Fabrizio Saccomanni múlt hét csütörtökön még kizárta az olasz haladékkérést. A Reuters hírügynökség ebből arra következtet, hogy az új balközép-jobbközép olasz kormány berkeiben még viták vannak, nem tisztázták a kérdést. „A költségvetési szigor megbukott, ideje a növekedésre összpontosítani, és mindnyájunknak egy irányba tartani” – mondta az olasz miniszterhelyettes a La Repubblicának.
Az Európai Bizottság a pénteken megjelent tavaszi előrejelzésében Olaszországnak 2,9 százalékos hiányt jósolt idénre és 2,5 százalékosat jövőre.
Az előrejelzések ismertetésekor az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn helyeselte, hogy Franciaország két év haladékot kapjon a deficitcél teljesítésére. Erről is e hónap végén dönt az EU miniszteri tanácsa, csakúgy, mint a spanyol kormány haladékkérelméről, amelyet április végén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde külön nyilatkozatban üdvözölt és támogatott.
Franciaországnak erre az évre 3,9 százalékos, jövőre 4,2 százalékos hiányt valószínűsít az Európai Bizottság, Spanyolországnak pedig 6,5 százalékosat idénre és 7,0 százalékosat jövőre. A brüsszeli bizottság rontotta gazdasági növekedési előrejelzéseit is.
A Fidesz reméli, hogy az Európai Bizottság igazságos döntést hoz és nem alkalmaz kettős mércét, így Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól – reagált a bizottság pénteken nyilvánosságra hozott előrejelzésére Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője.
Nem elsősorban a piacot, hanem jóval inkább a magyar kormányt érdekli, hogy az EU megszünteti-e az idén a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást – vélekedtek az Európai Bizottság pénteken ismertetett tavaszi gazdasági prognózisát kommentálva londoni pénzügyi elemzők.
