„Ha több ország, nemcsak Franciaország és Spanyolország, hanem Portugália, Görögország, Írország, Hollandia és Szlovénia is haladékot kapott már, akkor Olaszország miért ne?” – idézte a miniszterhelyettest a La Repubblica című lap. A jelenleg érvényes stabilitási programja szerint Olaszországnak az idén kellene a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá csökkentenie államháztartása hiányát – a hivatalos cél 2,9 százalék idénre –, hogy kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól.
Az EU miniszteri tanácsa május 29-én vizsgálja felül a túlzottdeficit-eljárásokat és a különböző haladékkérelmeket, és dönt arról is, hogy a jövőben jobban figyeljenek a szerkezeti hiányra – vagyis a deficit egyszeri és konjunkturális hatásoktól megtisztított magjára –, ne csak az átfogó folyó összegre.
Görögország korábban tavasszal kapott halasztást, nemzetközi mentőprogramja felülvizsgálatának keretében. Portugália és Írország már április 12-én hétéves haladékot kapott az EU miniszteri tanácsától, de nem a deficitcéljára, hanem a nemzetközi mentőprogramjaikban kapott hitelek törlesztésére.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a bírálatokkal szemben, amelyeket főleg a dél-európai országokban fogalmaztak meg a német kancellár költségvetési szigort szorgalmazó politikája ellen.
Németországban a gazdaság az euróövezeti recesszió ellenére az idén és jövőre gyorsuló ütemben nő, a munkanélküliség csökken, az államháztartás pedig egyensúlyba kerül.
Úgy tűnik, hogy az euróövezet az eddigi leghosszabb recesszióját éli át. Korábbi elemzések is kockázati tényezőnek nevezték az eurózónát.
Fassina főnöke, Fabrizio Saccomanni múlt hét csütörtökön még kizárta az olasz haladékkérést. A Reuters hírügynökség ebből arra következtet, hogy az új balközép-jobbközép olasz kormány berkeiben még viták vannak, nem tisztázták a kérdést. „A költségvetési szigor megbukott, ideje a növekedésre összpontosítani, és mindnyájunknak egy irányba tartani” – mondta az olasz miniszterhelyettes a La Repubblicának.
