A bizottság előrejelzése szerint 2013-ban a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka lesz a magyar államháztartási hiány, 2014-ben pedig eléri a 3,3 százalékot. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakelemzői pénteki értékelésükben „nehezen elképzelhetőnek” nevezték, hogy e prognózisok alapján – további korrekciós lépések nélkül – Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól.
A ház szerint ugyanakkor az állampapírhozamok folyamatos eséséből megítélve „nem úgy tűnik, mintha a piacot ez zavarná”. A Morgan Stanley elemzői szerint az ügy a kormány számára fontos, két okból: egyrészt presztízskérdés, hogy Magyarország csatlakozhasson „a költségvetésileg erényes” országok klubjához, másrészt – és ez a fontosabb ok – a kormány szabad kezet szeretne a jövő évi „választási költségvetés” összeállításához anélkül, hogy tartania kellene a túlzottdeficit-eljárásból eredő potenciális szankcióktól. A Magyarországgal kapcsolatos piaci kockázati mérőszámok folyamatosan javulnak.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama – az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató – a pénteki késői londoni kereskedésben 276 bázispont környékén mozgott, jelentős, tíz bázispontos csökkenéssel az előző záróhoz képest.
Legutóbb januárban jegyezték a mostanihoz hasonlóan alacsony középárfolyamokon a magyar CDS-konstrukciókat a londoni piacon. A múlt hónap elején még idei eddigi csúcspontján, 395 bázispont feletti szinteken járt a magyar CDS-középárfolyam Londonban.
A péntekre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 276 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 120 ezer euróval olcsóbban a múlt hónap eleji jegyzéseknél.
A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt a szuverén vagy kereskedelmi adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak.
Londoni elemzői vélemények szerint a magyar törlesztéskockázati mérőszámok április eleje óta szinte folyamatos javulásához hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vártnál kevésbé radikális hitelezés- és gazdaságösztönző programot hirdetett meg a múlt hónap elején.
A Morgan Stanley londoni szakelemzői is kitértek pénteki elemzésükben az MNB növekedési hitelprogramjának minap ismertetett újabb részleteire. Úgy vélekedtek, hogy a kereskedelmi bankok számára meghatározott, a korábbi 2,00 százalékról 2,50 százalékra emelt, kamatmarzsot és garanciadíjat együttesen tartalmazó továbbhitelezési kamatplafon – amely a zéró kamatozású MNB-finanszírozás alapján 250 bázispontos felárat jelent – továbbra is meglehetősen alacsony kockázati prémiumnak tűnik, hacsak az MNB nem társít a programhoz olyan vonzó garanciákat, amelyek mellett a bankok már biztonságban érezhetik magukat. A Morgan Stanley elemzői ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a magyar kereskedelmi bankok jelenleg 400-450 bázispontos kamatfelárakkal hiteleznek a kis- és középvállalati körnek.
