A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint áprilisban 3,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest. Az első becslésnek minősülő előzetes adatok szerint az élelmiszer-forgalom kilenchavi visszaesés után, 3,3 százalékkal nőtt. A nem élelmiszer jellegű termékek értékesítési volumene a tavaly áprilisi szinten maradt, de az előző tizenkét hónapban folyamatosan csökkent éves összevetésben. Az üzemanyag-forgalom áprilisban kiugróan, 6,3 százalékkal nőtt.
Az euróövezetben 0,5 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 0,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban az előző hónaphoz képest – közölte szerdán az Eurostat, az unió statisztikai hivatala. Magyarországon bővült a forgalom. Tavaly áprilishoz viszonyítva 1,1 százalék, illetve 0,6 százalék volt a visszaesés mértéke. Az adatot szolgáltató államok közül tizenháromban csökkent, nyolcban pedig nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban márciushoz képest. A legnagyobb visszaesést 3,6 százalékkal a finn kiskereskedelem szenvedte el, majd Lettország és Nagy-Britannia következik, egyaránt 2 százalékkal. A legnagyobb növekedést Magyarország (5,2 százalék), Románia (1,9 százalék) és Málta (1,6 százalék) mutatta fel.
Minden várakozást messze felülmúlóan nőtt 3,4 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom áprilisban az előző évihez képest. Ezt meghaladó mértékű növekedés utoljára 2006 szeptemberében volt – emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, hozzátéve, hogy az előzetes becslés alapján a kiskereskedelmi értékesítések 5 százalékot meghaladó mértékben múlhatták felül az előző havi eladási szintet.
A szakember szerint a javuló kiskereskedelmi forgalmat előrevetítette a nagyot javuló fogyasztói bizalom, a vártnál dinamikusabban növekvő foglalkoztatás, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek. A rendkívül kedvező havi teljesítmény azonban feltehetően a márciusi télies időjárásnak is köszönhető, amely megakadályozhatta a vásárlásokat és az üzemanyag-forgalmat is. Így az áprilisi részben a márciusi gyenge kiskereskedelmi adatok korrekciója lehet. A bérek és nyugdíjak idei reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom a korábbi várakozásokhoz képest magasabb szinten stabilizálódhat, ami az év második felében bázishatások miatt akár kissé tovább növekedhet – közölte az elemző.
Suppan Gergely szerint az idén összességében akár az 1 százalékot is meghaladhatja a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Úgy látja, hogy az áprilisi kiskereskedelmi forgalom kedvező alakulása pozitív hatással lehet a második negyedévi GDP-re is, ha nem csupán egyszeri megugrást jeleznek az adatok.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a kiskereskedelmi forgalom áprilisi növekedésével kapcsolatban kiemelte: az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 4 százalék feletti mértékben nőtt az év első négy hónapjában, így a reálkeresetek emelkedtek. A legkisebb kereseteket jelentő minimálbérek, továbbá a nyugdíjak is több mint 5 százalékkal nőttek. Az év első négy hónapjában 2,6 százalék volt az infláció mértéke, sokkal kisebb a korábbi évek 4-6 százalék között mozgó átlagánál – emlékeztetett a szervezet.
Az OKSZ szerint az igazi haszon a háztartások számára a rezsicsökkentés, ami több mint 100 milliárd forintot hagy a zsebekben, bár a rezsitartozás ugyanakkor ennél több. Az áremelkedés üteme ugyan mérséklődött, de január és április között az élelmiszerek, valamint az élvezeti cikkek tovább drágultak, az utóbbiak az adóemelések miatt 10 százalék feletti mértékben.
Úgy tűnik, a vásárlók a több pénzüket elsősorban élelmiszerekre fordítják, az iparcikkek piaca nem bővült. Az üzemanyagok ára csökkent, és bár a 400 forintos határ alá nem került a benzin ára, a vásárlási kedv így is nőtt – összegezte a kereskedelmi szövetség. Az OKSZ úgy véli, ebben az évben az előrejelzéseknek megfelelően a fogyasztás eléri, egyes területeken pedig túl is lépheti az előző évi szintet.
Elvitathatatlannak nevezte a magyar gazdaságpolitika eredményességét a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Selmeczi Gabriella a kabinet elmúlt hároméves gazdaságpolitikáját értékelve azt mondta: az elért teljesítmény bizonyíték arra, hogy a magyar kormány által követett recept eredményes. Tény ugyanis – folytatta –, hogy az ország ma már a saját lábán áll, külső segítség nélkül ér el sikereket, ami igazolása a jó gazdaságpolitikai döntéseknek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy mindez „nem volt egy könnyű menet”, sok konfliktus van a kormánytöbbség háta mögött.
A Fidesz szóvivője kiemelte, a kabinet 2010 óta nem kímélte a multinacionális cégeket, hanem kimondta, hogy Magyarországon közös teherviselésre van szükség. „Nyíltan felvállaltuk, hogy mi igenis támogatjuk a magyar vállalkozásokat” – tette hozzá. Selmeczi összegzése szerint az elmúlt három év után kijelenthető: Magyarország bízik saját magában, és külföldön is egyre többen bíznak benne.
A kormány elmúlt hároméves gazdaságpolitikájának értékelése céljából összehívott szerdai sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a kabinet megteremtette a gazdasági növekedés alapját, de Európa fellendülése nélkül nem várható, hogy Magyarországon gyorsabb ütemű növekedés legyen.
