Varga: Európán múlik a magyar növekedés gyorsasága

A miniszter közlése szerint a kormány megteremtette a gazdasági növekedés alapját, de Európa fellendülése nélkül nem várható, hogy hazánkban gyorsabb növekedés lesz.

A kormány elmúlt három éves gazdaságpolitikájának értékelése céljából összehívott sajtótájékoztatón a miniszter emlékeztetett arra, hogy 2014-re a magyar kormány és Brüsszel is nagyjából 1,5 százalékos növekedést vár, ami reális, de ha Európa kikerül a recesszióból, akkor az export révén Magyarországon is nagyobb lesz a növekedés.
Kiskapunak, illetve lehetőségnek nevezte ugyanakkor a kormány által kezdeményezett keleti nyitás politikáját, amelynek – mint mondta – első eredményei lassan beérnek.

Varga Mihály óvatosnak és konzervatívnak nevezte a kormány idei évre vonatkozó, 0,7 százalékos növekedési előrejelzését. A kabinet az áprilisi konvergenciaprogramban 0,9-ről 0,7 százalékra rontott prognózisán, ami így nehezen nevezhető optimistának – mondta. Varga szerint nem várható, hogy a kormány a tavalyihoz hasonlóan a nyári törvényhozási szünet előtt elfogadja a jövő évi költségvetés tervezetét. Állítása szerint erre ősszel kerül sor, s hozzátette: tartják az államháztartási törvényben szereplő határidőt.

A miniszter szerint az sem várható, hogy Magyarország „egy-két napon belül” ismét devizakötvényt adjon el. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan figyelik a piaci körülményeket, és készenlétben állnak. Úgy fogalmazott: az elmúlt hetekben kedvező fejlemények voltak a nemzetközi pénzpiacokon. Ha a piaci helyzet ezt még kedvezőbbé teszi, akkor elképzelhető, hogy kötvényeladásról döntenek, de most ez a kérdés nincs a kormány előtt – tette hozzá.

Varga Mihály elmondta, a minisztériumban vizsgálják, hogy idén is idő előtt törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban felvett kölcsön aktuális részletét, döntés még nem született a kérdésben. Számításaik szerint erre képes lenne az ország, de ez elsősorban kamatszámítás kérdése – hangsúlyozta. Megismételte korábbi kijelentését, amely szerint jelenleg nem lehetséges az ágazati különadók kivezetése, hiszen ezek nélkül nehezen lenne teljesíthető a 3 százalék alatti hiánycél. „Később lehet erről szó, de meg kell vizsgálni, hogy milyen adónemekkel lehet pótolni a kieső adóbevételeket” – fogalmazott, hozzátéve hogy az elkövetkező másfél évben marad a jelenlegi adószerkezet.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány az elmúlt három évben gazdaságpolitikai programjának jelentős részét meg tudta valósítani, ám – mint mondta – még nem fejezte be a munkát, hiszen vannak területek, ahol továbblépésre van szükség. Ebben az évben már láthatók a jelek, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít és el tudott mozdulni arról a pontról, ahol a 2010-es kormányváltás idején volt – jelentette ki Varga Mihály. A kormányzati gazdaságpolitika három alapvető irányának nevezte az adósság csökkentését, a középosztály megerősítését, illetve a közteherviselés kiszélesítését.

Varga érvelt amellett is, hogy fenn kell tartani azt a közbizalmat, amely a kormány gazdaságpolitikai programjának végrehajtásához szükséges. „Néhány dél-európai országban látható, hogy milyen következményei vannak egy rossz kiigazítási programnak, a rossz intézkedéseknek” – figyelmeztetett. Kifejtette: Magyarországon a jövedelemhelyzet nem romlott, s a családi adókedvezmények, a minimálbér és a szakmunkásbér emelése révén kis javulás tapasztalható. Ez szerény mértékben ugyan, de már a fogyasztáson is látszik – tette hozzá.

„A legfontosabb számaink határozottan abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország ellen megszüntethető a túlzottdeficit-eljárás, hiszen az adósságállomány kisebb, az államháztartási deficit pedig tavaly, tavalyelőtt is az előírt háromszázalékos küszöb alatt volt, és 2013-ban, 2014-ben is ezen a pályán marad a magyar gazdaság” – jelentette ki a tárcavezető az M1 Ma reggel című műsorában.

Az Európai Bizottság május 29-én tudatta: úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya. Az Európai Bizottság mélyelemzése szerint Magyarországon csökkent a külső egyensúlyhiány. Annak köszönhetően, hogy az ország kilenc év után kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, kedvezőbb befektetői megítélés alá eshet, és egy éven belül fel is minősíthetik az országot a hitelminősítők.

Varga a híreket úgy értékelte: ezzel a döntéssel az unió elismerte Magyarország teljesítményét. A miniszter emellett azt hangsúlyozta, a kormány elsősorban nem azért akarta az államháztartás hiányát csökkenteni, hogy Magyarország kikerüljön az eljárás alól, hanem mert meggyőződése, hogy az adósságot csökkenteni kell, és arra kell törekedni, hogy az ország képes legyen finanszírozni magát. A héten egyébként számos gazdasági mutató javulást jelzett hazánkat illetően.

Orbán Viktor egy interjúban azt mondta: a túlzottdeficit-eljárás azért volt rossz Magyarország számára, mert folyamatosan azzal fenyegettek bennünket, ha nem azt csináljuk, amit Brüsszel mond, akkor elveszik azt a pénzt tőlünk, ami egyébként a mienk, és jár nekünk.