Nem volt vita a Monetáris Tanácsban

A Monetáris Tanács tagjai egységesen az alapkamat 25 bázispontos csökkentését támogatták a testület legutóbbi ülésén.

A jegybank honlapján közzétett jegyzőkönyv szerint a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzpiaci környezet a következő hónapokban a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatja. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kamatpolitika várható vitelében beálló változásokat célszerű jelezni a piaci szereplőknek.

A jegyzőkönyv szerint az infláció az előző hónapokhoz hasonlóan továbbra is „historikusan alacsony szintű”, júniusban a fogyasztóiár-index 1,9 százalék volt. Az ipari termelés májusban 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A főbb feldolgozóipari ágazatcsoportok közül egyedül az élelmiszeriparban emelkedett a termelés. A gépiparon belül a járműgyártás májusban stagnált, míg az elektronikai szektor teljesítménye csökkent.

Nincs kőbe vésett kamatcél, a kamatciklus alja a gazdaság aktuális állapotától függ, melyet a Monetáris Tanács hónapról hónapra értékel – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfólió.hun múlt pénteken megjelent interjúban. Az ügyvezető igazgató a gazdasági hírportálnak a szokatlan, kisebb lépésközökkel megvalósuló kamatcsökkentés bejelentését azzal indokolta, hogy a tanács nem szeretne olyan helyzetbe kerülni, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék.

A külkereskedelmi többlet havi alapon csökkent, de az év első öt hónapjában összességében nőtt az előző évhez képest.

A versenyszektor bérindexe az év első hónapjaihoz hasonlóan visszafogottan alakult májusban, az áprilisban megfigyelt ágazati különbségek továbbra is fennmaradtak, intenzívebb bérezés továbbra is a feldolgozóiparhoz köthető. A májusi munkaerő-felmérés adatai alapján folytatódott a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszámának növekedése. A meghirdetett üres álláshelyek alakulása alapján azonban ez döntően a közfoglalkoztatás további bővülésével magyarázható.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a globális pénzpiaci környezet összességében kedvezően alakult. A kockázatvállalási hajlandóságot jelző indikátorok érdemben javultak, a fejlett piaci tőzsdeindexek jelentősen emelkedtek, valamint a régiós devizák is erősödtek. Ugyanakkor átmeneti piaci hangulatromlást okoztak a kínai bankközi piaci feszültségről, valamint a kínai növekedési kilátásokról érkező kedvezőtlen hírek. Az amerikai jegybank felől érkező piacnyugtató jelzések, valamint az EKB és a Bank of England várható kamatpályára utaló (forward guidance) kommunikációja ugyanakkor javítani tudta a befektetői hangulatot.

Magyarországon a forint euróval szembeni árfolyama két nagyobb hullámban összességében 1 százalékkal erősödött, ami alapvetően a régiós devizákéhoz hasonló teljesítményt jelentett. Magyarország kockázati megítélése javult az előző kamatdöntés óta, ami mind a cds-jegyzésben, mind pedig az állampapír-piaci hozamokban megmutatkozott. A magyar ötéves cds-felár az időszak eleji 340 bázispontról 290 közelébe süllyedt, míg az 5 éves euródevizakötvény-felár 30 bázisponttal mérséklődött.

A hazai állampapír-piaci referenciahozamok az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan szintén csökkentek. A feltörekvő piacokról való tőkekivonás ellenére a nem rezidens szereplők forintállampapír-állománya a mindenkori történelmi rekordot jelentő 5200 milliárd forintos szint közelébe nőtt az elmúlt négy hét alatt.

A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő szabad kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. Az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A 3 százalékos inflációs cél elérését így lazább monetáris politika biztosítja. A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

A tanács tagjai, Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula egyhangúlag döntöttek az alapkamat csökkentéséről.

4 százalékra csökkentette irányadó rátáját a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az alapkamat ezzel újabb történelmi mélypontra süllyedt.

Olvassa el Matolcsy György sajtótájékoztatójáról írt beszámolónkat!

Nem meglepő az újabb kamatvágás, a kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor vannak kérdőjelek – fogalmazott Árokszállási Zoltán. Duronelly Péter szerint a csökkentésben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a laza amerikai kamatpolitika végét vizionáló félelmek végül nem lettek úrrá a befektetőkön.