Magyarországon a forint euróval szembeni árfolyama két nagyobb hullámban összességében 1 százalékkal erősödött, ami alapvetően a régiós devizákéhoz hasonló teljesítményt jelentett. Magyarország kockázati megítélése javult az előző kamatdöntés óta, ami mind a cds-jegyzésben, mind pedig az állampapír-piaci hozamokban megmutatkozott. A magyar ötéves cds-felár az időszak eleji 340 bázispontról 290 közelébe süllyedt, míg az 5 éves euródevizakötvény-felár 30 bázisponttal mérséklődött.
A hazai állampapír-piaci referenciahozamok az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan szintén csökkentek. A feltörekvő piacokról való tőkekivonás ellenére a nem rezidens szereplők forintállampapír-állománya a mindenkori történelmi rekordot jelentő 5200 milliárd forintos szint közelébe nőtt az elmúlt négy hét alatt.
A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő szabad kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. Az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A 3 százalékos inflációs cél elérését így lazább monetáris politika biztosítja. A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.
