A gazdasági napilap cikke szerint a megoldást az MFB Zrt. számára nyújtott kormányzati árfolyam-garancia, illetve az új szabályok szerinti árfolyam-fedezeti ügyletek kínálják. Itt az MFB által devizában felvett kölcsönök árfolyamát felvételkori árfolyamon fixálják, az állam pedig árfolyam-garanciát nyújt a kölcsön mögé. A garancia lehívására ugyanakkor nem kerül sor, mivel a hitelek megújításakor mindent újraszámolnak. Ebben az esetben az ügyletek ráadásul a költségvetést sem terhelik, sőt az MFB mérlegében sem szerepelnek, tekintve, hogy függő tételről van szó.
A devizahiteleseknél ugyanakkor nem forrás-, hanem eszközoldalról kellene beállítani ezt a garanciát. A felelősségmegosztás elvét azzal lehetne érvényesíteni, hogy a hiteladós számára a végtörlesztésnél, illetve az árfolyamgátnál alkalmazott szinten fixálnák az árfolyamot, az e feletti részre vállalna portfóliószinten fedezetet az állam.
Amennyiben ezt jogszabályi formában mondatnák ki, elkerülhető lenne, hogy minden egyes hiteladóssal „egyedi” árfolyam-fedezeti ügyletet kössenek, az állam (vagy egy általa kijelölt szerv, például az ÁKK Zrt.) minden egyes törlesztéskor megtéríti a fixált és tényleges árfolyam közötti különbözetet. Praktikusan ez – mivel lényegében mindenütt máshol volt a forduló – mindennapos elszámolást jelent majd, a bankok naponta kimutatják az állam felé, hogy a napi árfolyamhoz képest mennyi az aktuális különbözet. Természetesen ettől kezdve a fixált szinten kellene számítani az adós tőketartozását is – ismerteti a Napi Gazdaság.
A héten újra tárgyal a kormány a devizahitelesek megsegítéséről, a cél, hogy teljes megoldás szülessen minden érintett számára – mondta a Kossuth rádióban augusztus 12-én Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem a devizahitelek forintosítása az egyetlen, a kormány által támogatott felvetés a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon, és úgy vélte, a devizahitelek kivezetése is hozzájárul majd a forint erősödéséhez.
Egyetlen országban sem okozott szakmai vélemények szerint olyan nagy károkat a devizahitelnek nevezett termék, mint Magyarországon. Éppen ezért első körben itthon kell lefolytatni a nyomozást a témában, azt követően pedig akár nemzetközi jogorvoslaton is lehet gondolkodni – így látják ezt a Civil Összefogás Fórumnál. A szervezet azt kívánja bebizonyítani: a bankok összehangoltan verték át az ügyfeleket.
A parlament döntése alapján a jövőben bármikor igényelhető az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb összegű devizahitel esetén is kérelmezhetnek.
