A bankvezér hétfőn este, az ATV Egyenes beszéd című műsorában hangsúlyozta: a devizahitelek körüli hisztéria rendkívül káros, árt a gazdaságnak, a politikai közéletnek, annak is, aki szervezi, és egyértelműen a bankrendszernek is. Úgy vélekedett, a populizmus olyan szintet ért el a bankügyekben, aminek a káros hatása ma már nyilvánvaló.
„A magyar politikai közélet ma kimondottan egy versenyhátránya az országnak” – jelentette ki. A bankvezér elmondta: ha az összes devizahitelt forintosítanák, az 950 milliárd forint veszteséget okozna a bankrendszernek, s ebből 300 milliárd forint hárulna az OTP-re. Ezúttal is hangsúlyozta azonban, bármilyen megoldás születik, az OTP túl fogja élni.
A héten újabb lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megoldás szülessen a devizahitelesek helyzetének megoldására. A Magyar Bankszövetség a kormányzattal folytatott tárgyalások keddi fordulójára két részletes, hatástanulmányokkal alátámasztott tervet terjesztett elő. Három fő eszköz kombinációját vizsgálták meg: a kedvezményes árfolyamon történő átváltás (forintosítás), a kamattámogatás és az árfolyamgát típusú védelem lehetséges kombinációit, és a két hatékonyabb verziót tették le a kormány asztalára.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a bankszövetséget arról tájékoztatta, hogy a kormány megismerte a devizahiteles-kérdésben benyújtott javaslatcsomagot, kormányzati döntést a kérdésben nem hozott, de az anyagot megfelelő tárgyalási alapnak találták, és a következő hónapokban folytatódni fognak a tárgyalások a felek között. Eközben a jegybank több javaslatot is felvetett az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, amely az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.
Csányi szerint elkalkulálták magukat a politikusok. Szerinte, mivel 503 ezer deviza- és 640 ezer forint lakáscélú jelzáloghiteles van, több szavazatot veszítenek, mint amennyit nyernek a devizahitelesek melletti kampánnyal.
Hangsúlyozta, annak semmi értelme, hogy olyan devizahiteleseket mentsenek meg, akik annak idején azért vették fel a devizahitelt, hogy spekuláljanak az alacsonyabb kamatra, a felvett hitelt betették például különböző ázsiai részvényalapokba, s most még csak nem is azt kérik, hogy csökkentse a devizahitelek terheit a kormány, hanem azt, hogy töröljék el a devizahiteleket.
A forinthitelesek között legalább annyi ember van, akinek a megélhetési költségei emelkedtek, aki elveszítette állását, és nem tudja fizetni a hiteleket. Ha arról volna szó, hogy azokat a hiteleseket mentsék, akiknek az élethelyzete valóban ellehetetlenült, sokkal szívesebben állnának rendelkezésre, mint a végtörlesztésnél, amellyel olyanok is éltek, akik nem szorultak rá – fejtette ki. Csányi szerint a magyar közélet morális helyzetét nagyon jól tükrözi, hogy az OTP adatait tekintve a devizahitellel rendelkező országgyűlési képviselők 73 százaléka élt a végtörlesztési lehetőséggel, voltak, akik több mint tízmillió forinttal csökkentették a tartozásukat.
Arra a kérdésre, hogy a takarékszövetkezetek államosításának hátterében az a szándék állt-e, hogy az uniós támogatásokat az agráriumba a takarékszövetkezeteken keresztül folyósítsák, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója úgy válaszolt: lehet, hogy erről szólt, de a törvény szerint a Takarékbankot hamarosan értékesítik, és szavai szerint a megvásárlására mindenképpen pályázni fognak.
A húsiparról szólva kifejtette: soha nem volt a Gyulai Húskombinát megmentése ellen. Úgy vélekedett azonban, hogy először a feketegazdaság méretét kellene csökkenteni, s utána konszolidálni az ágazatot, most ugyanis olyan mértékű a feketegazdaság, hogy minden betett forint kidobott pénz.
Közölte azt is: a héten megtette a büntető feljelentést Lázár János ellen, polgári pert is indít heteken belül. „Bármilyen kártérítést kapok, nyilvánvalóan fogok kapni, azt a Csányi Alapítvány javára fogom átutalni”, ahol tehetséges gyermekeket támogatunk – mondta. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy sajtótájékoztatón egyebek mellett az „ország első számú uzsorásának” nevezte a bankvezért.
Csányi arra a kérdésre, hogy mikor romlott meg a kapcsolatuk Lázár Jánossal, kijelentette: az úgy történt meg, hogy nem is ismerték egymást személyesen, Lázár Jánossal 2009 körül találkozott első alkalommal személyesen. A rossz kapcsolat szerinte 2006-ból ered, a bank és a Hódmezővásárhely önkormányzatának kapcsolatára vezethető vissza, de erről többet a banktitokra hivatkozással nem kívánt közölni.
Arra a kérdésre, ez azt jelenti-e, hogy megromlott a viszonya a kormánnyal vagy a kormányfővel, azt válaszolta: „azt talán még nem mondhatjuk el, hogy a kormány az egyenlő Lázár Jánossal, van ott sok szereplő, aki valódi úriember”.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója kizárólag kiválasztott újságíróknak tartott sajtótájékoztatót korábbi részvényeladása ügyében. Információink szerint a magyar médiumok közül a TV2 és a távirati iroda munkatársai mellett az ATV, a Népszabadság, az Origo és az RTL Klub kaptak meghívást az eseményre. A külföldiek közül a Dow Jones, a Bloomberg és a Reuters tudósíthatott bentről.
