Kkv-k – beindult a gazdasági növekedés

A következő uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és közepes vállalkozások helyzetének javítása a cél.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elsősorban a kkv-szektor tőkeellátottságának javítását szorgalmazta. Szerinte ezt szolgálja, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, segíti a tőkeellátottságot az MNB hitelprogramja is, amely a jövő év végéig 2000 milliárd forintra emelkedik. A kamara elnöke fontosnak nevezte ezek mellett a pályázatok egyszerűsítését is.

Miklóssy Ferenc úgy véli, hogy az egyablakos ügyintézés, az adminisztráció csökkentése és a források normatív alapú kifizetése érdemi javulást hozhat a kkv-k helyzetében, tőkeellátottságában.

Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta: jelenleg a kkv-szektorban dolgozik a foglalkoztatottak 73,5 százaléka, és úgy vélte, a munkahelyteremtésben élen kell járniuk. Véleménye szerint a 2008-ban kezdődött gazdasági válság érzékenyen érintette a kkv-szektort, „de 2013 végére túljutottunk a nehezén, hiszen a makrogazdasági mutatók stabilizálódtak és beindult a gazdasági növekedés”. Mint mondta, erre az alapra kell építkezni a kisvállalkozások aktív részvételével.

Komoly problémának nevezte azt, hogy míg a hasonló méretű Csehországban 5 millióan dolgoznak, addig Magyarországon mindössze 4 millióan. A 2020-ig Magyarországra jutó 8300 milliárd forintnyi kohéziós forrásnak úgy kell hasznosulnia, hogy ebben is érdemi elmozdulás következzen be – vélekedett.

Papp László (Fidesz), Debrecen alpolgármestere elmondta: a város önkormányzata egyebek mellett a megyei önkormányzattal összefogva egy gazdaságélénkítő programot indít 2014 második felében a térség kisvállalkozásainak.

A program a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek és az önkormányzati garanciavállalás lehetőségein nyugszik majd a tervek szerint. „A Hajdú-Bihar megyei kkv-k jelentős lökést kaphatnak a program által” – fűzte hozzá.

Papp László szerint a gazdaság élénkítésében a jövőben nagyobb szerepet kell vállalniuk az önkormányzatoknak. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Debrecenben a tudásalapú gazdaságfejlesztést folytatni kívánják, és ebben kulcsfontosságú partnerként számítanak továbbra is a Debreceni Egyetemre.

Sutka Sándor, az European Enterprise Network (EEN) – amely jelenleg az Európai Bizottság egyetlen vállalkozásfejlesztési kezdeményezése – kamarától delegált követe bemutatta az 53 országban működő programot. Az EEN a cégeknek egy-egy ország jogi és piaci szegmensét képes bemutatni, partnereket keresni és üzleti találkozókat szervezni.

Sutka Sándor szerint a magyar kkv-k exporttevékenységét jelentősen javíthatja a program, amelynek segítségével eddig 174 partnerkapcsolatot alakítottak ki magyar kisvállalkozások külföldi cégekkel. Ezzel Magyarország a 10. legaktívabb ország a résztvevők közül.