A nemzetgazdasági miniszter a gyártás fejlesztéséről, a szolgáltatási tevékenység bővítéséről, illetve az innováció és kutatásfejlesztés kiterjesztéséről szóló együttműködési megállapodás megkötése alkalmából kiemelte: az eddig aláírt stratégiai megállapodásokkal minden fél nyert. A kormány stratégiai partnerévé vált 36 nagyvállalat az elmúlt időszakban mintegy 650 milliárd forint értékű új beruházást valósított meg és 5500 új munkahelyet teremtett – tette hozzá Varga Mihály.
„Egy régi és tömör magyar mondás szerint aki mer, az nyer; Magyarország egy ideje újra hallgat erre a bölcsességre” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Huawei logisztikai központjának avatóünnepségén Biatorbágyon. A kínai vállalattal is stratégiai megállapodást kötött a kormány.
Hangsúlyozta, hogy a partnerséggel nyertek a hazai termelésüket bővítő érintett nagyvállalatok, a munkavállalók, a beszállítói feladatokat ellátó kis- és közepes vállalkozások, és nyert a magyar kormány is. Utóbbit a gazdasági növekedéssel, a foglalkoztatottság bővülésével, valamint a versenyképesség javulásával magyarázta a miniszter.
„Meggyőződésem, hogy nem ismeri fel a magyar gazdaság érdekeit az, aki nem látja a nemzetközi nagyvállalatokkal való együttműködésünk előnyeit” – hangsúlyozta Varga Mihály. Emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon jelenlévő nemzetközi nagyvállalatok adják a bruttó hozzáadott érték 25, a beruházások 27 és a teljes export 70 százalékát.
Fontos, és a kormány célkitűzéseivel is összhangban áll, hogy ezek a nagyvállalatok kiemelkedő szerepet játszanak a hazai kutatásban, fejlesztésben, innovációban – hívta fel a figyelmet a stratégiai megállapodások jelentőségére Varga Mihály. Hozzátette: a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés hajtómotorja egyaránt az innováció, ezért is örvendetes, hogy a Schneider Electric a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe kész bevonni a magyar felsőoktatási intézményeket és kutatóközpontokat.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar kormánynak a tudáson és innováción alapuló gazdaságfejlesztés melletti kötelezettségét igazolja, hogy az elmúlt időszakban a kutatási, fejlesztési kiadások bruttó hazai termékhez mért aránya 1,3 százalék volt, – ami az utóbbi 20 év legmagasabb értéke – s ezt az arányt 2020-ig 1,8 százalékra szeretnék emelni.
