Az alelnök kifejtette: a komolyabb változások a magyar monetáris politikában azzal kezdődtek, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 nyarán felismerte az inflációs trendfordulót, és megkezdte az emiatt szükségessé vált kamatcsökkentési ciklust, melyet a forinteszközök kockázatának jelentős csökkenése is támogatott.
Szólt arról is, hogy Magyarországon a decemberi inflációs jelentéshez képest a gazdaság fundamentumai nem sokat változtak, a GDP alakulása bár a piacokat meglepte, az MNB-t nem, de az infláció meglepetés volt a jegybank számára is. Az MNB alelnöke szerint a következő időszakban a monetáris lépésekbe be kell építeni a feltörekvő piacokat érintő nemzetközi folyamatokat, így a Fed mennyiségi lazító programjának visszafogását, valamint az ukrajnai helyzetet is, vagyis a nemzetközi gazdasági trendekkel, az inflációt meghatározó fundamentumokkal és a pénzügyi stabilitási kérdésekkel is foglalkozni kell.
Balog hangsúlyozta: a világ központi bankjainak – így az MNB-nek is – jelentősen megváltozott a szerepe a válság hatására. Míg a krízis előtt a modern központi bankoknak egyetlen fő eszközük volt – az alapkamat –, amivel egy monetáris politikai célt kívántak elérni, a válság miatt ez az „egy eszköz, egy cél” elv „több cél, több eszköz”-re változott.
Egyrészt a pénzügyi válság kitörésekor számos központi bank kénytelen volt jelentős likviditást nyújtani a pénzügyi piacoknak, hogy elkerüljék a nagybankok illikviddé válását, így a gazdasági összeomlást, másrészt számos jegybank elérte a zéró nominális alsó korlátot, nem tudtak tovább kamatot csökkenteni, pedig további lazításra lenne szükség. Emiatt is a mérlegüket vették elő, és jelentős mennyiségi lazítási programokba kezdtek – emelte ki az alelnök.
Balog kifejtette: a mérlegek fokozatosan nőttek, aminek segítségével a jegybankok a közvetlen sokkok kezelését követően már hosszabb távú pénzügyi stabilitási és gazdasági növekedési célokat is el akartak érni. Az alapkamat mellett a mérlegmenedzsment jelentős eszközzé vált a jegybankok kezében. Ezenkívül a monetáris politika kommunikációja sok esetben áttért az előretekintő jelzésekre, amelyek azt mutatják be, körülbelül mik lesznek a jegybank későbbi döntései bizonyos feltételek fennállása mellett. A jegybankok ezzel már nem a piac után mennek, hanem vezetik, irányítják a várakozásokat – mondta Balog.
A válság megelőzése, a már kialakult válság hatékonyabb kezelése, valamint a bankrendszer gazdaságot támogató funkciójának megerősítése miatt számos jegybank felügyeleti, szanálási, illetve mikro- és makroprudenciális szabályozói feladatokat kapott.
Az alelnök kitért arra is, hogy új helyzet körvonalazódik a globális gazdaságban: a fejlett gazdaságok egyre dinamikusabb növekedés mellett is tartósan alacsony inflációs környezetre számítanak, különösen a keresleti oldalról nem várnak inflációs sokkokat. Ez Magyarország számára is fontos, hiszen így hosszabb távon alacsony importált inflációra lehet számítani.
A magyar monetáris politika a válságra bizonyos tekintetben már a kezdetektől fogva reagált – elsősorban piaci eszközeinek kiszélesítésével –, de eleinte nem ismert fel bizonyos alapfolyamatokat, és nem alkalmazott a világban addigra már kipróbált, vagy azokhoz nagyon hasonló eszközöket.
Balog Ádám emlékeztetett arra, hogy épp egy éve tette le az esküt Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével együtt.
Az új vezetés az inflációs trendforduló mellett azt is felismerte, hogy nem elegendő a kamat mint eszköz, amikor a pénzügyi szektor nem működik. Be kellett vezetni a növekedési hitelprogramot annak érdekében, hogy a monetáris politika hosszabb távon hatékonyabban tudjon működni, illetve erősödjön a pénzügyi stabilitás – mondta az alelnök.
Szólt arról is: az MNB-nek azt is fel kellett ismernie, hogy a válságok elkerülése érdekében új szabályozói és felügyeleti intézményrendszerre van szükség. A kormánnyal együttműködésben megtörtént a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének integrációja, illetve az MNB nagyon fontos mikro- és makroprudenciális eszközöket kapott.
Részben az előzőek következményeként is a jegybank eredménye 2013-ban több tíz milliárd forint lett, szemben a korábban tervezett több százmilliárdos veszteséggel – hangsúlyozta Balog Ádám.
Nemcsak az ország külkereskedelmi mérlege alakul kedvezően, de a külföld felé nyilvántartott, illetve onnan bejövő pénzmozgások egyenlege sem mutatott évtizedek óta ilyen pozitív eredményt az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. Becsey Zsolt úgy látja, hogy a bizottság jelentése az ország felminősítésére is okot adhat, mert stabil és kiegyensúlyozott fejlődési pályát jósol az országnak. A Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora szerint a jelenleg formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásból is profitálhat hazánk – olvasható a Magyar Nemzet március 1-jei számában.
A múlt év végén tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése. A hazai össztermék éves szinten 2,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, 2013 egészében pedig 1,1 százalékkal gyarapodott. Elemzők szerint az sem lehetetlen, hogy az idén a korábban jelzett 2 helyett 2,5 százalékkal növekszik a gazdaság. Nemcsak az export áll a gyarapodás hátterében, a belső fogyasztás is élénkül.
