Fordulat történt a hazai monetáris politikában

A világgazdaságot tartósan laza monetáris kondíciók jellemzik – mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A válság megelőzése, a már kialakult válság hatékonyabb kezelése, valamint a bankrendszer gazdaságot támogató funkciójának megerősítése miatt számos jegybank felügyeleti, szanálási, illetve mikro- és makroprudenciális szabályozói feladatokat kapott.

Az alelnök kitért arra is, hogy új helyzet körvonalazódik a globális gazdaságban: a fejlett gazdaságok egyre dinamikusabb növekedés mellett is tartósan alacsony inflációs környezetre számítanak, különösen a keresleti oldalról nem várnak inflációs sokkokat. Ez Magyarország számára is fontos, hiszen így hosszabb távon alacsony importált inflációra lehet számítani.

A magyar monetáris politika a válságra bizonyos tekintetben már a kezdetektől fogva reagált – elsősorban piaci eszközeinek kiszélesítésével –, de eleinte nem ismert fel bizonyos alapfolyamatokat, és nem alkalmazott a világban addigra már kipróbált, vagy azokhoz nagyon hasonló eszközöket.

Balog Ádám emlékeztetett arra, hogy épp egy éve tette le az esküt Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével együtt.

Az új vezetés az inflációs trendforduló mellett azt is felismerte, hogy nem elegendő a kamat mint eszköz, amikor a pénzügyi szektor nem működik. Be kellett vezetni a növekedési hitelprogramot annak érdekében, hogy a monetáris politika hosszabb távon hatékonyabban tudjon működni, illetve erősödjön a pénzügyi stabilitás – mondta az alelnök.

Szólt arról is: az MNB-nek azt is fel kellett ismernie, hogy a válságok elkerülése érdekében új szabályozói és felügyeleti intézményrendszerre van szükség. A kormánnyal együttműködésben megtörtént a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének integrációja, illetve az MNB nagyon fontos mikro- és makroprudenciális eszközöket kapott.

Részben az előzőek következményeként is a jegybank eredménye 2013-ban több tíz milliárd forint lett, szemben a korábban tervezett több százmilliárdos veszteséggel – hangsúlyozta Balog Ádám.

Nemcsak az ország külkereskedelmi mérlege alakul kedvezően, de a külföld felé nyilvántartott, illetve onnan bejövő pénzmozgások egyenlege sem mutatott évtizedek óta ilyen pozitív eredményt az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. Becsey Zsolt úgy látja, hogy a bizottság jelentése az ország felminősítésére is okot adhat, mert stabil és kiegyensúlyozott fejlődési pályát jósol az országnak. A Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora szerint a jelenleg formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásból is profitálhat hazánk – olvasható a Magyar Nemzet március 1-jei számában.

A múlt év végén tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése. A hazai össztermék éves szinten 2,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, 2013 egészében pedig 1,1 százalékkal gyarapodott. Elemzők szerint az sem lehetetlen, hogy az idén a korábban jelzett 2 helyett 2,5 százalékkal növekszik a gazdaság. Nemcsak az export áll a gyarapodás hátterében, a belső fogyasztás is élénkül.