Hamarosan új magyar bankjegyeket vezethetnek be hazánkban. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn Milyen lesz a magyar készpénz? címmel sajtótájékoztatót tart. Annál is valószínűbb a pénzkészlet cseréje, mert a jelenleg forgalomban lévő bankjegysorozatot 1997-ben bocsátották útjára, s a nyugat-európai gyakorlat szerint 10-20 évente lecserélik a bankjegyeket, mert ennyi idő alatt a gyártástechnológia fejlődésének köszönhetően már nem kellően biztonságosak. Vagyis 10-15 év alatt a technikai fejlődés úgy felgyorsul, hogy az elavult módszerekkel gyártott bankjegyeket egyre könnyebb hamisítani.
Információink szerint hétfőn jelentős változásokat jelentenek be a jegybankban, ami minden bizonnyal korszerűbb, a mai kor követelményeinek megfelelő, biztonságos bankjegysorozatot jelenthet. Már a tavasz végén, nyár elején is megjelentek azzal kapcsolatos hírek, hogy már gyártják is az új bankjegyeket. Az Alfahír.hu például arról írt, hogy az új bankjegysorozat a jelenleginél kisebb lesz, mérete közelít az euróbankjegyekhez.
Tegnap a Portfolio.hu viszont arról adott hírt, hogy bankjegybiztonsági elemek (csíkok és egyéb jelzések) megváltoztatásáról tájékoztathat a Magyar Nemzeti Bank. Korábban arról is beszámolt a pénzügyi szakportál, hogy ideje lenne bevezetni az ötvenezer forintos bankjegyet. Érvelésük szerint a kétezres évek közepe óta jelentősen megemelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége, a GDP-hez viszonyított aránya hétről 11 százalékra nőtt ez év elejére. Az egyre nagyobb készpénzigényt pedig egyértelműen csak egyre több bankjeggyel lehet kielégíteni, és ezzel párhuzamosan a készpénz egyre nagyobb hányada jelenik meg a legmagasabb címletben. Azzal pedig, ha kibocsátanák az ötvenezrest, csökkenhetne a forgalomban lévő bankjegyek száma. Bár van az eszmefuttatásban logika, érdeklődésünkre a jegybank sajtóirodáján határozottan tagadták, hogy szóba került volna az ötvenezer forintos bankjegy kibocsátásának gondolata.
Ha valóban a bankjegykészlet lecserélésére készül a jegybank, az nagy valószínűséggel azt is jelenti, hogy a közeli jövőben nem vezeti be hazánk az eurót. Erre reális esély a kétezres évek közepén nyílt volna, a helytelen gazdaságpolitika miatt azonban nem sikerült a magyar gazdaságnak a bevezetés feltételeit teljesíteni. A válságot követően még kevesebb az esély a magyar csatlakozásra az eurózónához. Annál is inkább, mert a vészhelyzet 2010 utáni elhárítását követően csak most indult el a kilábalás útján a magyar gazdaság. Hogy egyelőre valóban nincs elérhető közelségben a magyar euró, azt jól bizonyítja a miniszterelnök tavaly novemberi nyilatkozata, amelyben arról beszélt: „Addig nem szabad csatlakoznia egy uniós tagállamnak az eurózónához, amíg nem éri el az övezet központi országai egy főre eső GDP-jének legalább a 90 százalékát. [ ] Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről.”
