– Ön a minap azt nyilatkozta, a szarvasmarha-tenyésztők 55 százalékkal több támogatást kapnak a jövőben. Vázolná, hogy ez milyen tételekből áll, s milyen ütemezés szerint számíthatnak rá a gazdálkodók?
– Az állattenyésztők sok olyan támogatási formát tudnak igénybe venni, amelyek a jövő évtől válnak elérhetővé – mondta lapunknak Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. – A kormány döntése alapján az állattartó gazdák jövőre 33 milliárd forinttal több támogatást kapnak. Ez azt jelenti, hogy 2020-ig nemzeti forrásból több mint 220 milliárd forint jut a mezőgazdaságnak, pontosan azért, hogy ilyen beruházások történjenek, hogy a vidéki foglalkoztatás megmaradhasson, s hogy a magyar mezőgazdaság megvédhesse pozícióit Európában és a világban. Ami itt, Károlyházán történik, az a jó és helyes válasz arra a polémiára, amely most zajlik, hiszen lehet búsongani az elveszített területalapú támogatások miatt, de az a gazdaság, amely ekkora mérettel, ilyen versenyelőnnyel bír, ekkora területen tud eredményes mezőgazdálkodást folytatni, annak kevésbé kell éreznie a dotáció elvesztését. Egyébként – mondjuk ki őszintén – éppen a nagygazdasági gazdálkodás eredménye, hogy képesek ilyen színvonalú beruházást megvalósítani, ami szintén a versenyelőnyüket fogja növelni, mert olcsóbban, kiváló minőséget tudnak termelni. A tejtermelés, a fejőstehén-beállítás, az állatjóléti, a gyógyszer-, a fehérjetakarmány-előállítás, s az elhullott állatok kezelésének támogatásával számos támogatási lehetőség nyílik meg jövőre. Összességében ötvenöt százalékkal nagyobb támogatási összeghez fognak hozzáférni, mint eddig.
– A mostani fejlesztés 2013 júniusában indult, vagyis az állításával ellentétben a most átadott beruházás nem lehet válasz az idén nyáron született támogatás megvonására.
– Aki ilyen beruházásra adja a fejét, az nem a mának épít, az bízik a jövőben; most lehet, hogy nem fognának bele ilyen fejlesztésbe, viszont akkor nem tudnának jó választ adni a kihívásokra, akkor tényleg veszteségeket szenvednének el az elkövetkezendőkben, s nem tudnának versenyképesen termelni. Viszont azzal, hogy e választ megadták, minden olyan hatást ki tudnak védeni, amely a termelésében csökkenést jelenthetne. Ahogy ismerem az itteni feltéteket, ez a gazdaság nagy jövő elé néz, meghatározója lesz Európa mezőgazdaságának, ebben biztos vagyok. Támogatásmegvonás ide vagy oda, sokan cserélnének velük. Az, hogy ekkora területen gazdálkodhatnak, olyan versenyelőnyt jelent, hogy a hátrányokat kompenzálni tudják. Egy ilyen beruházással, amit a Mezort megvalósított, olyan versenyelőnyhöz juthat, amely során kiváló minőségben, gyorsan a legtöbbet képes kihozni lehetőségeiből. Tudja majd állni a versenyt.
– Az agrár környezetgazdálkodási támogatás, a földalapú támogatás és a tejkvóta kiesése miatt, a Mezortot – számításaik szerint – egymilliárdos kár éri jövőre.
– Az agrár környezetgazdálkodási támogatás 2016-tól megújult formában ismét rendelkezésre áll. Egyetlen fillér sem vész el a gazdálkodók számára, csak annyi történik, hogy nem hat-, hanem ötéves ciklusra osztják el a támogatás összegét. Eddig is el volt tolódva egymástól a különböző ökológiai támogatások kezelése, mert később, ciklus közben léptünk be az EU-ba. Most kiigazítjuk a ciklust, ha azonban ma nem kezdjük el, öt év múlva lenne baj. Az unióban még nem fogadták el az alapelveket; lehet mondani, hogy a magyar kormány miért nem volt gentleman, s miért nem előlegezte meg ezt a támogatást, de mindez nem kevés pénz, hetven-nyolcvan milliárd forint évente. Ki az, aki a mai uniós helyzetben vállalja, hogy saját kockázatra alkot egy szabályzatot, majd kifizeti a gazdáknak a támogatást? Ha az EU később nem fogadja el a szabályozásunkat, akkor ezt az összeget rajtunk verik le. Valóban később jutnak hozzá a forrásokhoz a gazdálkodók, ugyanakkor hangsúlyozom: változatlan mennyiségű pénzhez.
– Elgondolkodtak az 1200 hektáros határ eltörlésén, esetleg egy arányosabb területalapú támogatáson, amely figyelembe veszi az egy hektárra eső munkahelyek, illetve eltartott állatok számát?
– Uniós direktíva alapján 150 ezer euró lehet a földalapú támogatás határa. Azt kellett alapul vennünk, hogy ha marad minden a régi formában, akkor a kormány szándéka, hogy nyolcvan százalék legyen a kis- és közepes vállalkozás aránya és húsz a nagyüzemeké, nem valósulna meg. Azzal is szembesültünk, hogy a nagyüzemek viszik el a támogatások nyolcvan százalékát. Azt szeretnénk, hogy a verseny kiegyenlítettebb legyen, eséllyel gazdálkodjanak a kisebb vállalkozások is, hogy a vidéki porták benépesedjenek, hogy minden föld eredményesen művelve legyen, és minél több ember megélhetését szolgálja. Ez esetben nélkülözhetetlen a kisüzemek támogatása, illetve átcsoportosítani a méretből eredő – azaz eleve nagyobb versenyelőnyből származó – haszonból, támogatásból azoknak, akiknek a méretből nem ered akkora jövedelemtermelő képességük.
– Mi lesz azzal, aki juhot vagy sertés tart?
– A juh-, a sertés- és a baromfiágazat is többlettámogatásban részesül. Ahogy a vetőmagtermesztés, a zöldség- és gyümölcságazat, a fehérjetakarmány-előállítás. Mindez azt segíti elő, hogy a kézi munkaerő használata, és így a munkahely vidéken mind több legyen. Nyilván fájdalmas lehet szembesülni azzal az első évben, hogy mennyivel kevesebb a támogatás, de összességében a szarvasmarha-ágazat, az állattartás vagy a vetőmagágazat fejlődésével a bevételkiesések kompenzálhatók és elfogadható mértékűre csökkenthetők.
