– Nemrégiben írta alá Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a 2014–2020-as időszakra szóló keretmegállapodást, amely 34 milliárd euró fejlesztési pénz elérését teszi majd lehetővé. Miért csak most fogadták el ezt a megállapodást, ha elvileg januártól érvényes a hatálya?
– A partnerségi megállapodást Magyarország március elején nyújtotta be az Európai Bizottságnak. Az azóta eltelt időszakban számos politikai és szakértői egyeztetés zajlott annak érdekében, hogy a magyar kormányzati célok és a bizottság elvárásainak legkisebb közös többszörösét megtaláljuk. Brüsszelben is szabályozott a jóváhagyási eljárás, valamennyi igazgatóság véleményezi a dokumentumot. A megállapodást jól készítettük elő, mert augusztus végén már megszületett a bizottság határozata a jóváhagyásról. Ennek ünnepélyes lezárása volt a minapi aláírás.
– Október első hetében megjelennek az új fejlesztési ciklus uniós pályázatai, de mikor fogadhatja el Brüsszel a pályázati feltételek részelteit is tartalmazó operatív programokat?
– A tárgyalás már folyik az unióval, az operatív programok átdolgozott változatát október végéig be szeretnénk nyújtani. Úgy számolunk, hogy ezeket még az idén elfogadják. A jóváhagyást megelőzően már kiírhatók a pályázatok, de azokat még csak azzal a kockázattal jelentethetjük meg, hogy ha végül nem hagyja jóvá a bizottság a programokat, akkor a kiosztott támogatásokat a hazai költségvetésből kell fedezni.
– Az előző fejlesztési ciklus egyik tanulsága, hogy az unióhoz idejében kell jóváhagyásra küldeni az úgynevezett nagyberuházásokat, amelyek ötvenmillió eurónál többe kerülnek.
– A kormány 64 ilyen beruházást fogadott el 2568 milliárd forint összegben, ebből 33-ra már rábólintott az Európai Bizottság. Ez 1348 milliárd forintnyi fejlesztést érint. További kilencet – 328,5 milliárd értékben – jelenleg is értékel a testület. Tizennégy nagyberuházás esetében, amelyek értéke mintegy ötszázmilliárd forint, Brüsszel olyan hiányosságokat jelzett, amelyek miatt a beruházási terveket visszavontuk, és átdolgozás után ismételten benyújtottuk.
– Maradhat pénz az uniónál a 2007–2013-as periódus nagyberuházásainak késése miatt?
– A 2014-es forrásvesztés elkerülése érdekében fontos, hogy a négy kórházfejlesztési és a négy környezetvédelmi nagyberuházást a bizottság még az idén befogadja.
– Sok vita forrása volt, hogy pontosan mennyi pénz érkezhet Magyarországra a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban. A legutóbbi fejlesztési tervhez képest nagyobb vagy kisebb összegről beszélhetünk?
– Arányosan több jut Magyarországnak az unió 28 tagállamát is figyelembe véve, mint a 2007 és 2013 közötti időszakban. A partnerségi megállapodásban összesen 8740 milliárd forintnyi támogatás felhasználásának irányairól állapodtunk meg. Ehhez hozzáadódik az úgynevezett közvetlen kifizetések több mint 2600 milliárd forintnyi összege, így tehát csaknem tizenkétezermilliárd forintnyi támogatás válik elérhetővé. Korábban az egy főre jutó támogatások alapján a tagállamok között a hetedikek voltunk, most a harmadik helyen állunk.
– A beruházások idén csaknem húsz százalékkal nőttek, ennek legnagyobb része uniós finanszírozású fejlesztés. A gazdaság összteljesítményéhez milyen arányban járulnak hozzá a brüsszeli pénzek?
– Éves átlagban a támogatások a bruttó hazai össztermék három százalékát teszik ki. A költségvetés bevételeihez az új beruházások kapcsán a nem visszaigényelhető áfa, a személyi jövedelemadó, a társasági és az iparűzési adó többlete is hozzájárul. A kiadások, vagyis a hazai társfinanszírozás költségei ugyanakkor a bevételek kevesebb mint egyharmadát teszik ki.
– A pályázati rendszerhez tartozó közreműködő szervezetek átalakítása miatt Brüsszel április közepétől több hónapig nem fogadott be új számlákat. Mennyit fizettek ki azokból a számlákból, amelyeket április közepe után küldtünk ki?
– Ilyen számlákból a nemrégiben 54 milliárd forintnyi utalás érkezett, augusztusban pedig több mint 76 milliárd forint. A kifizetések folyamatosak, tehát a szám napról napra változik. A bizottság augusztus 31-ig a most záruló ciklusban rendelkezésünkre álló összegek 57 százalékát utalta át hazánknak, ebből mintegy 2,06 milliárd eurót 2014-ben. További 2,2 milliárd euró áll közvetlenül kifizetés előtt a benyújtott és benyújtásra váró igények alapján. A visegrádi országok, valamint Románia és Bulgária lehívási arányát összevetve Magyarország jelenleg a második helyen áll.
– Összességében mennyi ideig nem fogadott be Brüsszel új számlákat? Mennyiben terhelte ez a költségvetést?
– Nem állt elő olyan helyzet, hogy a bizottság nem fogadott be semmilyen tételt sem, hiszen az április 15. után keletkezett számlákat csak július végén küldte ki a Magyar Államkincstár Brüsszelbe. Ezeket pedig a szokásos rendben térítette meg az unió. A médiában keltett hír tehát megtévesztő volt, nem volt szó felfüggesztésről.
– Az úgynevezett mérnökügy után újabb vita nyílt az unióval. Az útépítések közbeszerzése miatt várható büntetés a sajtóhírek szerint 70–90 milliárd forint is lehet. Itt szintén visszamenőleges, 2007-ig visszanyúló hatályú szankciókról lenne szó. Van fejlemény az ügyben?
– Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter meghallgatást kért a bizottságtól, ugyanis nem tudjuk elfogadni a szankciót. Méltánytalan és jogilag is kérdéses, hogy most, a 2007–2013-as fejlesztési ciklus zárásakor akarnak büntetni azért a magyar gyakorlatért, amelyet 2007 óta alkalmazunk. Ezt a bizottság egyszer sem kifogásolta a korábbi vizsgálataikor.
– Sikerül a 2007–2013-as keretet úgy lehívni, hogy ne maradjon pénz Brüsszelben?
– Csak az idén több mint 1075 milliárd forintot fizettünk ki a nyerteseknek, a teljes ciklusban pedig a pályázókhoz már több mint 6100 milliárd forintot juttattunk el. Sokatmondó, hogy 2007-től 2010. június közepéig átlagosan öt és fél milliárdot fizetett ki hetente az intézményrendszer. A kormányváltást követően 2010. június elejétől 2013. augusztus elejéig a heti kifizetési átlag 18,5 milliárd forintot tett ki. Amióta a Miniszterelnökséghez került az uniós pénzek felhasználásának felügyelete, azaz 2013. augusztus 1-jétől a heti kifizetési átlag elérte a 35,9 milliárd forintot. Reményeink szerint a jelenlegi ütem mellett nem veszítünk pénzt.
