Idén a nagy bankok közül a Raiffeisen és az UniCredit jelentette be, hogy jelentősen csökkentik már korábban is megnyirbált fiókhálózatukat. Az utóbbi időben egyébként inkább titkolják a pénzintézetek a bezárásokat, inkább áthelyezésnek vagy összevonásnak nevezik őket, illetve arról beszélnek, hogy a lakossági igények a digitális bankolás irányába változnak, ezért nincs szükség sok fiókra.
Érdemes azt is megnézni, mely bankok a nyertesei a válság óta zajló folyamatoknak. A számok azt mutatják, leginkább az OTP Bank profitált a változásokból: a mérlegfőösszeg alapján felállított rangsorban amúgy is jelentős fölénye tovább erősödött. Nemcsak azért, mert az elmúlt hat-hét évben több mint ezermilliárd forinttal növelte mérlegfőösszegét, hanem azért is, mert az UniCredit kivételével szinte az összes nagybank veszteséget volt kénytelen elkönyvelni ebben a tekintetben.
Az OTP erőfölényét jól mutatja, hogy több mint hétezermilliárd forintos mérlegfőösszegével csaknem háromszor akkora tőkeereje van, mint az utána következő K&H Banknak. Az UniCredit, jelentősen javítva tőkeerejét, a 3. helyre tornászta föl magát jó fél évtized alatt. Ezzel szemben a CIB Bank jelentősen visszaesett a rangsorban. Hozzá kell tenni, a devizahiteles-mentő csomagok terhei különbözőképpen érintették a pénzintézeteket attól függően, mennyire voltak érdekeltek a hitelezésben. S miközben megvalósult a kormány álma a felerészben magyar bankrendszerről, arra is figyelemmel kell lenni, hogy a külföldi anyabankok jelentős tőkepótlással tartották életben magyarországi leánybankjaikat az elmúlt öt évben.
