Az IMF kedden nyilvánosságra hozott világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) jelentésében az idei növekedés mértékét 3 százalékra változtatta az áprilisban várt 2,7 százalékról, a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. Tavaly 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP. Csath Magdolna a Lánchíd Rádióban kijelentette: jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság fejlődését a Volkswagen dízelbotránya.
Az IMF mostani becslése szerint Magyarországon az idén 0,3 százalékos lesz az infláció, míg áprilisban még azzal számolt, hogy a fogyasztói árak nem változnak tavalyhoz képest. Jövőre 2,3 százalékos magyarországi inflációt vár az IMF mostani jelentésében, ugyanúgy mint tavasszal. Tavaly 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.
A magyar folyó fizetési mérleg idei GDP-arányos többletét az áprilisi 4,8 százalékról 5 százalékra, a jövő évit 4,1 százalékról 4,3 százalékra változtatta kedden ismertetett jelentésében a szervezet. A tavalyi többlet a GDP 4 százaléka volt.
A valutaalap szerint az áprilisban vártnál jelentősebben mérséklődik a magyarországi munkanélküliség. A ráta a tavalyi 7,8 százalékról idén 7,3 százalékra, jövőre 7,0 százalékra csökken. Áprilisban az idei évre nagyobb, 7,6 százalékos, jövőre 7,4 százalékos munkanélküliséggel számolt az IMF.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt, hogy a Nemzetközi Valutaalap a piaci trendekhez igazodva javítja majd a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. A szakember a módosítás lehetséges okaként említette Magyarország első két negyedéves gazdasági teljesítményét és a növekvő belső fogyasztást.
Mint mondta, a csökkenő nyersanyagárak az exportáló országok számára hátrányos, ezzel szemben az importáló magyar lakosság fogyasztását serkenti. Németh Dávid ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az IMF a régión belüli besoroláson nem változtatott, Csehországban és Lengyelországban a magyarnál még mindig gyorsabb gazdasági növekedést vár.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője reálisnak tartja az IMF növekedési és inflációs előrejelzését. Egyetért azzal is, hogy jövőre kis mértékben lassul a GDP-növekedés, ami részben annak a következménye, hogy kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre, és az autóipari növekedési ütem sem tartható új beruházások hiányában.
Az elemző a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőnek ítélte a belső fogyasztás élénkülését, valamint a magyar termékek és szolgáltatások iránt erősödő külső keresletet.
A valutaalap prognózisával ellentétben Török Zoltán arra számít, hogy idén nem változnak a fogyasztói árak tavalyhoz képest. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdaság szempontjából nem a nulla százalékos, hanem a mérsékelt inflációs ráta kedvezőbb, mivel az árszerkezet átalakulása szükséges ahhoz, hogy a külső változásokkal lépést tartson a gazdaság.
